Ukrajna;orosz megszállás;

Bilozerske, Donyeck régió, Ukrajna, augusztus 12.

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna gyakorlatilag kapituláljon a békéhez

Hiába közeledik a Trump-Putyin-csúcstalálkozó, a Kreml egy jottányit sem enged. 

Oroszország változatlanul ragaszkodik a korábban megfogalmazott feltételekhez az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban – közölte a Reuters szerdán.

A Kreml álláspontja szerint Ukrajnának ki kell vonnia haderejét azokból az térségekből, amelyeket Oroszország stratégiai szempontból fontosnak tart, továbbá deklarálnia kell, hogy nem törekszik NATO-tagságra.

A konfliktus befejezéséről pénteken Alaszkában egyeztet Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök. Ez lesz az első elnöki szintű amerikai–orosz találkozó 2021, egy genfi Biden-Putyin csúcstalálkozó óta. A megbeszélések célja, a hivatalos közlések szerint elsősorban egymás álláspontjának megismerése, nem pedig közvetlenül a háború lezárásának előmozdítása.

Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy 19 százalékát tartja ellenőrzése alatt. Ide tartozik egész Krím, valamint Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megye több mint 70-70 százaléka, továbbá kisebb területek Harkiv, Szumi, Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyében.

Azután, hogy több amerikai médium kompromisszumos lehetőségekről számolt be orosz részről, újságírók Alekszej Fadejevnél, az orosz külügyminisztérium helyettes szóvivőjénél érdeklődtek a hivatalos álláspont esetleges módosulásáról. Válasza szerint a Kreml álláspontja nem változott, és emlékeztetett arra, hogy ezt a Kreml már 2024. június 14-én is világossá tette.

A szóban forgó nyilatkozatban Vlagyimir Putyin részletesen ismertette a békefeltételekre vonatkozó elképzeléseit. Akkori közlése szerint az ukrán hadseregnek el kellene hagynia Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon azon területeit, amelyeket Ukrajna még tart ellenőrzése alatt. Emellett Ukrajnának hivatalos formában le kellene mondania NATO-csatlakozási szándékáról, és semleges, katonai szövetségtől független országként kellene működnie.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta továbbá, hogy biztosítani kell az orosz anyanyelvű lakosság jogait Ukrajnában, valamint el kell ismerni a „realitásokat”: vagyis a Krím, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon immár Oroszország részének tekintendők. Álláspontja szerint ezeknek a feltételeknek nemzetközi egyezményekben is meg kellene jelenniük.

Ukrajna korábban elutasította ezeket a feltételeket, és irreális ultimátumként értékelte őket, többször is kijelentve, hogy nem hajlandó elismerni az orosz területfoglalásokat, és továbbra is az 1991-es határokat tekinti érvényesnek. A nemzetközi közösség többsége szintén ezt az álláspontot képviseli.

A jelenlegi frontvonalak alapján Vlagyimir Putyin feltételei azt jelentenék, hogy Ukrajnának további mintegy 21 ezer négyzetkilométernyi területet kellene átengednie Oroszországnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások előfeltételeként Oroszországnak előbb tűzszüneti megállapodást kellene kötnie. Minden olyan javaslatot elutasít, amely a területek feladását célozza, és nem hajlandó visszavonulni az ukrán védelmi állásokból.

A magyar férfi halálának körülményei egyelőre tisztázatlanok.