Állami cég, minisztérium és a Széchenyi Egyetem is szerepel abban a Patrióták által összeállított listában, ami Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselők szerint „politikai aktivistahálózatok” brüsszeli támogatásait összesíti – írja az Átlátszó. Sőt, a lap szerint a legtöbb pénzt az állami hátterű Tempus Közalapítvány kapta az Erasmusra, de jutott bőven EU-s pénz környezetvédelemre is, a Deutsch által kritizált hazai jogvédők pedig az összes hazai támogatás mindössze 0,3 százalékát kapták.
A honlap, amin az adatokat közzétették, a Patrióták által létrehozott NGO Transparency nevű weboldal. A lap felidézi,
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP képviselője úgy fogalmazott, „37 000 szerződés, 6800 milliárd forint értékben az európai adófizetők pénzéből: mostantól bárki pár kattintással ellenőrizheti, hogy kiket pénzelnek Brüsszelből!”.
a Kossuth Rádióban közölte, „a Pride főszervezője a magunk mögött hagyott években 88 millió forintnyi pénzt kapott Brüsszeltől”. Úgy folytatta, „egy másik fontos szervező, a Magyar Helsinki Bizottság 548 millió forintot, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet 44 millió forintnyi pénzt kapott finanszírozásra Brüsszelből. Az Amnesty International magyarországi leányvállalata 164 millió forintot kapott Brüsszeltől. Az Auróra Civil Központ, ez is az egyik szervező, ezt a szervezőt létrehozó NGO 28 millió forintot kapott. Most ha ezeknek a szervezeteknek a Brüsszelből kapott támogatását összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy a magunk mögött hagyott években, és most kérem, kapaszkodjon meg mindenki, majdnem 8,5 milliárd forintnyi pénzt kaptak Brüsszeltől.”
egy másik fideszes EP-képviselő, Gál Kinga pedig azt írta: „átláthatóságot követelünk a brüsszeli intézményekben. Honlapon tesszük közzé, hogy mire költötte a Bizottság az európai adófizetők pénzét: 17 milliárd euró 37 ezer NGO-szerződésre! Ezek nem civil szervezetek, hanem politikai aktivistahálózatok, amelyek gyakran a nemzeti kormányok ellen dolgoznak, demokratikus felhatalmazás nélkül. Ezt azonnal nyilvánosságra kell hozni és le kell állítani!”
Az Átlátszó azonban a közzétett adatok alapján azt írja,
a TASZ 34 milliót kapott, nem 44-et,
az Amnesty International 164 millió helyett 150 milliót,
a Magyar Helsinki Bizottság pedig 548 millió helyett 239 milliót.
Vagyis Deutsch Tamás a valós adatoknál jóval nagyobb számokat mondott be a kormánykritikus, jogvédő szervezetekkel kapcsolatban.
De ennél több is kiderült az általa hivatkozott adatokból. A Magyarországra vonatkozó 607 bejegyzést tartalmazó listában a szerződött támogatási összeg összesen 353 millió euró, azaz 141 milliárd forint 4 év alatt. Vagyis évente 35 milliárd forint jutott a listában szereplő szervezeteknek. A lap összesítése alapján pedig
a Deutsch Tamás által pellengérre állított jogvédő magyar szervezetek ebből kevesebb mint 500 millió forintot kaptak, ami a teljes hazai támogatások 0,3 százaléka.
Deutsch a Facebook-posztjában azt is írta, hogy „a magukat civilnek hazudó szervezetek 90%-ban Brüsszelből, az USA-ból vagy a Soros-birodalomból kapják a pénzt. Ezek az NGO-k nem a társadalom egyes csoportjait képviselik, hanem egy szűk baloldali elit érdekeit: a bizottság nézeteit visszhangozzák szerte Európában”.
Bár Deutsch Tamás azt a néhány hazai jogvédő szervezetet emelte ki, amelyek a hazai támogatások elenyésző részét (0,3%) kapták, érdemes megnézni, kik kapták a többi, nagy összegű forrásokat „Brüsszeltől”. Az Átlátszó szerint a Patrióták által közzétett lista alapján a 200 ezer eurónál több támogatást begyűjtő pályázók a megítélt összes támogatás 97 százalékát lefedik. A lap kiemeli,
a legtöbb pénzt, 291 millió eurót a Tempus Közalapítvány kapta, ami a honlapja szerint „a Kulturális és Innovációs Minisztérium felügyelete alatt működő, közhasznú szervezet”. Ők gondoskodtak az Erasmus programról, de mióta a kormány ún. egyetemi modellváltása (az egyetemek kormányközeliekkel kitömött vagyonkezelő alapítványokba való kiszervezése) akadozik, már a hazai alternatívát, a Pannónia Ösztöndíjprogramot népszerűsítik;
200 ezer eurónál többet kapott a Minority Rights Group Europe és a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány (amivel a kormány 2021-ben stratégiai együttműködési megállapodást kötött) is;
sokat nyert az ESSRG Nonprofit Kft., ami társadalmi és környezeti kutatásokkal foglalkozik, különös hangsúlyt fektetve a fenntarthatóságra;
a lista élén van a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, továbbá a WWF Magyarország, valamint a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület is;
nyert ilyen uniós támogatást a Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Civil Szövetség, melynek 2003-as alapítója a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. Annak pedig egyik jószolgálati nagykövete 1998 óta Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége;
de a Patrióták által készített lista élvonalában van a Széchenyi István Egyetem;
a BAZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara;
valamint a Kislépték Egyesület is, ami azon dolgozik, hogy a hazai kistermelők és kézművesek könnyebben boldoguljanak jogi, adminisztratív és értékesítési szempontból, támogatja a közösségi piacokat és a fenntartható helyi gazdasági megoldásokat;
szintén „Brüsszelből” kapott pénzt a MEFS – Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség;
és a Hit Gyülekezete is.
Olyan szervezetek is szerepelnek a listán, akik ugyan pályáztak, támogatást mégsem kaptak. Az egyik ilyen a Mátrai Erőmű Zrt., ami 2020-ban az állami tulajdonú MVM-mel és a konzorciumot vezető Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen arra pályázott, hogy csökkentsék Magyarország üvegházhatású gázainak kibocsátását, ezért „a lignittüzelésű egységek fokozatos kivezetése és a Mátrai Erőmű dekarbonizációja a széntüzelésű villamosenergia-termelés fokozatos kivezetése érdekében” kértek pénzt az Európai Uniótól.
Az átláthatósági törvény visszahozatalán túl másra is készülhet a Fidesz, hogy muníciót adjon a „külföldről pénzelt civil szervezetek” elleni kampányáhozLesújt a Fidesz, benyújtotta a törvényjavaslatot a külföldről támogatott szervezetek listázásáról