Fleck Zoltán lassan a patás ördöggé változik a kormánysajtóban. Hogy Bayer Zsolt „elmebeteg, rohadt gazembernek”, nevezi, akit „azonnal ki kell vágni” az egyetemről, az nála szinte dicséret-számba megy. Ám ha nem is ilyen színes jelzőkkel, de hasonló módon átkozták ki a Fidesz politikusai is. Kiderült: nálunk a jogállami demokrácia állapota maga a tökély, egyes-egyedül csak Fleck Zoltán veszélyezteti azt.
Az érdekes az, hogy Fleck jogos kérdése, de félreérthető, rossz terminusokat is használó válasza két hónapja hangzott el. Akkor levél sem rezdült, pedig a szóban forgó kerekasztal-beszélgetésről készült videó azóta látható a YouTube-on, már az első hónapban 14.000 nézője volt. Kutya legyek, ha közöttük nem volt fideszes megbízott, hiszen nyilván követik a Tisza-szigetek eseményeit.
De akkor miért a kései műbalhé? Ha saját nyilatkozataik szerint nyerésre állnak, miért aggasztja őket, mi lenne, ha vesztenének?
Ügy vagy ürügy, amit Fleck köré kevernek?
Az ügyet ismerjük, a Népszavából is. Fleck Zoltán az egyik Tisza-sziget vendégeként azt a sokakat izgató problémát vetette fel: hogyan lehet megakadályozni, hogy a hatalmát pártérdekeket szolgáló jogalkotással és kinevezésekkel is bebetonozó „legális autokrácia” ellehetetlenítse egy esetleges új kormány működését, akár már hivatalba lépését is.
Válaszában két mondatot kifogásolnak – az egyiknek a megfogalmazását joggal. Az első: Magyarországon nem elég a kormányváltás, forradalomra van szükség. Ebben igaza van: kormányváltásnál több kell, rendszerváltás, ami forradalmi változást jelent. Mint Fleck később hangsúlyozta is, a forradalmi erejű változások nem jelentenek szükségszerűen erőszakot. Orbán maga is „fülkeforradalomnak” nevezte 2010-es hatalomra jutását, amely valóban új rendszert vezetett be. Akkor a Fideszben senki nem kapott frászt a ”forradalom” emlegetésétől.
A második: rámutatott, a jogszabályok szerint a köztársasági elnök megteheti, hogy nem a többséget kapott párt miniszterelnökjelöltjét bízza meg. Ha a Parlament őt nem szavazza meg, újra és újra jelölhet valakit, adott esetben a vesztes Fideszből. Ha az országgyűlés sorra leszavazza ezeket, akár új választást is kiírhat.
Nem jó válasz, amit Gulyás is hangoztat: Fleck feleslegesen festi az ördögöt a falra. A többség túljárhat az elnök eszén: szavazzák meg a jelöltjét, de utána rögtön nyújtsanak be az új miniszterelnök ellen bizalmatlansági indítványt, megjelölve saját javaslatukat. Így aztán az kerülne újabb szavazásra.
Igen, ez megtehető. De képzeljük el ezt a valóságban. Először is kommunikátor legyen a talpán, aki majd elmagyarázza az össszezavart választóknak, miért szavaznak igennel választottjaik mondjuk Orbán Viktorra. Ami ennél nagyobb probléma: hétszentség, hogy a második lépésnél, a bizalmatlansági indítványnál megfelelő számú fideszes képviselő a szavazás érvénytelenítése érdekében az AB-hez fordulna (amelynek, ugyebár, az összetételét ismerjük), mondván, az új többség visszaélt a joggal. Elvégre a percek alatt leváltott miniszterelnöknek még ideje sem volt okot adni a bizalmatlanságra. És előáll a kormányozhatatlanság káosza, épp, ahogy a Fidesznek kedvez.
Fleck tehát joggal gondolkodik ezen is, és általában a bebetonozott káderek lehetséges betartásain. A megoldás, amit felvet: megkeresni a köztársasági elnököt, és akár „ígéretekkel, fenyegetéssel, zsarolással” rávenni, hogy tegye a kötelességét, és a jogállami normáknak megfelelően érvényesítse a választói akaratot. Utána ugyan világossá tette, hogy nem a BTK szerinti „zsarolásra” gondolt, hanem politikai nyomásgyakorlásra, pl. tömegdemonstrációk kilátásba helyezésére. Kár, hogy eredetileg nem ezt a szót használta. Mert abban igaza van, hogy a beépített aknák aktivizálása ellen csak a jogos tömegnyomás véd meg. Jobb lett volna rögtön ezt mondani. Még akkor is, ha mondatai -mint több szakjogász kifejtette- így sem merítik ki „az alkotmányos rend erőszakos megdöntésének” fogalmát. Pedig a „szuverenitásvédő” Lánczi ezért jelentette fel, ehhez csatlakozott a kormánypárti kórus, amely már nemcsak kirúgással, de 10 évig terjedő börtönbüntetéssel fenyegeti a tudóst.
Most hagyjuk is, hogy az a Fidesz sérelmezi a „zsarolást”, amely hírbe keveredett Györgyi Kálmán lemondatása vagy vállalkozók cégeinek megszerzése kapcsán. Hogy az rója fel a „fenyegetés” szót, amelyik egész törvényeket alkot a fenyegetésre. Hogy azok (pl. Bayer) vádolják „utcai harcok” gerjesztésével, akiknek elnöke előszeretettel nevezi „utcai harcosnak” magát.
Ennél fontosabb, hogy mire akarják használni Fleck ügyét? Az nyilvánvaló, hogy máris ürügyül szolgált az amúgyis szorongatott ELTE, az MTA és a Tisza megtámadására. De többről is lehet szó. Emlékszünk Pokol Béla javaslatára, egy olyan, a Fidesz által felállított „alkotmányvédő” testületről, amely a választás után akár megfoszthatja hatalmától a „rendetlenkedő” kormányt? Ilyesmire céloznak Orbán pénteki titokzatos szavai a „megfelelő intézkedések” tervéről a sorosista vagy hasonló választási befolyások esetére?
Akkor most ki is veszélyezteti a jogállamot?