25 ezer euró, avagy 10 millió forint: ennyi támogatást kért a női gyeplabda-válogatott még április elején annak érdekében, hogy egyáltalán el tudjon indulni a törökországi Alanyában rendezendő Európa-bajnokságon július végén. A közösségi gyűjtés híre gyorsan végigsöpört a magyar médiában, idehaza ugyanis meglehetősen ritka, különösen egy olimpiai sportág esetében, hogy annyira csekély az anyagi támogatás, hogy egy Eb-részvételre sincs elég forrás. Május közepén aztán már egy sokkal pozitívabb hír érkezett a sportág háza tájáról: Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a Magyar Gyeplabda Szakszövetség és az Európai Gyeplabda Szövetség összefogott, és megkezdte az egyeztetéseket arról, hogy Magyarországon megépülhessen az első hivatalos gyeplabdapálya. Erről többek között Dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár is beszámolt.
Nagypályás gyeplabda eddig is zajlott az országban, mind a női, mind a férfi bajnokság évek óta Zuglóban, a Varga Zoltán Sportpályán kerül megrendezésre. A pálya talaja azonban a labdarúgásra használt műfüves borítás. A hivatalos gyeplabdát ennél jóval simább, vizes alapú műfüvön játsszák. Ez az, amiből egy sincs az országban. Az elmúlt három évben a férfi bajnokság négyes döntőjét az ausztriai Mödlingben rendezték, hogy a bronzmeccs és a finálé normális keretek között legyen lejátszva. A projekt jelenleg ott tart, hogy a tervezett pálya Dunavarsányban, a Közép-magyarországi Általános Olimpiai Központban épülhet fel. Június végén Alastair Cox, a Nemzetközi Gyeplabda Szövetség létesítmény menedzsere és minőségügyi programvezetője járt Dunavarsányban, ahol Ferenczi Zsolttal, az MGYSZ koordinátorával tekintették át a terveket a kialakítással kapcsolatban.
Európa-bajnokság a török vidéken
A női válogatott végül sikeres gyűjtést zárt, és el tudott indulni a kontinensviadalon. A hölgyekkel párhuzamosan a férfi együttes is készült az Eb-re, előbbi Alanyában, utóbbi az Isztambultól nagyjából 2 óra autóútra lévő, mindössze 85 ezer fős kisvárosban, Kirklareliben képviselte hazánkat. Szürreális élmény volt látni, hogy a nemzetközi mérkőzések lebonyolítására alkalmas pálya egy szegénynegyednek számító domb tetején helyezkedik el. A férfiakat lapunk is elkísérte a tornára, ahol a jókedv nagyon hamar átalakult frusztrációvá.
A lebonyolítás itt igencsak más, mint amit a például a labdarúgásban megszokhattunk. Amelyik együttes nevez, az elindulhat az Eb-n, azonban az erősségtől, korábbi eredményektől függően ezúttal három osztályba kerülhet (az első a legjobb, a harmadik a leggyengébb). A férfiak a nyolccsapatos harmadik vonalba kerültek, ahol a csoportjukban Bulgária, Málta és Ukrajna volt az ellenfelük. A másik négyest a házigazda Törökország mellett Finnország, Litvánia és Luxemburg alkotta. Arra előzetesen számítani lehetett, hogy Ukrajna és Törökország magasan ki fog emelkedni a mezőnyből, meglepetés nem is történt: mindkét együttes könnyedén bejutott a fináléba, amelyet végül 9-5-re Ukrajna húzott be.
A maradék hat együttes azonban szinte hasonló játékerőt képviselt, Álló Marcell szövetségi kapitány a torna előtt abban bízott, hogy csapata megcsípi a második helyet Ukrajna mögött, amivel bekerül a felsőházba (legjobb négy együttes). A Bulgária elleni 2-1-es vereség az első fordulóban viszont olyan nem várt pofont okozott, ami után a válogatott Ukrajnától (1-10), Máltától (2-5), ezt követően pedig az alsóházban Finnországtól (2-3) is vereséget szenvedett. Az utolsó napon Luxemburg ellen sikerült győzelemmel (2-1) zárni a tornát, de a hetedik helynél összességében jobb eredményben reménykedett a csapat.
Nem kell viszont egyértelmű csalódásnak sem kikiáltani az Eb-t. Az ezúttal sok, 20 év alatti fiatalokkal érkező együttes felvette a versenyt a közvetlen riválisaival és a mérkőzések többségén a büntetőkornereken (erről majd később bővebben) kívül nem látszott meg az a különbség, hogy a többi együttes egész évben megfelelő borításon tud készülni.
„Ezért edzettem végig a nyarat?”
A férfi bajnokság május 24-én ért véget, ezt követően a játékosok jelentős része 12 hetes válogatott felkészülésen vett részt a nyáron. Nagy zsákbamacskát nem fogunk elárulni, a gyeplabda amatőr sportág itthon, sem a szövetségi kapitány, sem a játékosok nem kapnak egy forintot sem a kötelezettségeikért, mindenki munka, tanulás mellett a saját szabadidejét áldozza a sportágra mind klub, mind válogatott szinten.
Magyar gólok
Éppen ezért a csalódást keltő bolgárok elleni találkozó után a csapat hangulata és morálja kezdett visszaesni, aminek több oka van: az élsportolóknak ugyan ez nevetségesen hangozhat, de ez a 12 hetes felkészülési időszak kiemelkedő erőfeszítés volt az eddigi évekhez képest. A munkát mindenki beletette a közösbe, a pályán viszont, bár az erőnléttel és a legtöbb esetben a helyzetkialakítással sem volt gond, az eredmények mégsem jöttek, ami egyre idegesebbé tette a játékosokat.
„Ezért edzettem végig a nyarat?” – hangzott el többször ez, és több hozzás hasonló mondat az egyhetes torna alatt. Volt, akinek a magánéletében okozott komoly problémát, hogy ennyi szabadidejét fordította az Eb-re. A legtöbb együttes szintén kissé váratlanul nagy erőfeszítéseket tett a kontinensviadalra való felkészülésre. Farkas Attila, aki a finn válogatott szakmai stábját erősíti évek óta, elárulta, hogy ők többek között egyéves futótervvel hozták magukat lendületbe a tornára. 2019-ben a magyar válogatott megnyerte a negyedosztályt az Eb-n, akkor 3-0-ra győzte le Finnországot. A kék-fehér mezesek most azonban visszavágtak sőt, Máltát is megtréfálták (1-0), így végül az ötödik helyen végeztek. Bulgária 12 év után tért vissza az Eb-re, hatalmas lelkesedésük pedig rögtön felsőházat ért nekik, még a bronzéremre is volt esélyük Litvánia ellen (1-3).
Történelmi éremmel jöttek haza a hölgyek
A női válogatott végül el tudott utazni a kontinenstornára, 2019 után másodszor vett részt Eb-n. A helyszín Alanya volt, a férfiakhoz hasonlóan a hölgyek a harmadik vonalban vitézkedtek. Különbség, hogy itt négy csapat, Törökország mellett Ukrajna és Luxemburg indult el. A sportág anyagi támogatottsága máshol is probléma Európában, Bulgária és Horvátország például eredetileg szintén ott lett volna Alanyában, de pénzhiány miatt végül mindketten visszamondták a szereplést.
Ferenczi Zsolt (aki rengeteg pozíciót tölt be a szövetségen belül, itt most szövetségi kapitányként és csapatvezetőként szerepelt) együttesének előzetesen Luxemburg ellen volt reális esélye a sikerre, és bár a csoportkörben 2-1-re kikapott a riválistól, a bronzmérkőzésen visszavágott, hátrányból fordítva ezúttal 2-1-re győzött. A női válogatott így éremmel tért vissza Magyarországra, ami történelmi eredmény, ugyanis a szakágnak korábban nem volt Európa-bajnoki érme. A siker pedig különösen édes amiatt, hogy a magyarokkal szemben Luxemburgban két rendes pálya is rendelkezésre van bocsájtva a felkészülésre.
Sok apró mozaikdarab
A magyar gyeplabda a tavaszi, szokottnál jóval nagyobb médiafigyelme után a nyáron megmutatta jelenlegi erejét a nemzetközi porondon. Az biztos, hogyha valóban felépül a dunavarsányi pálya, azzal nagy lendületet kap a sportág hazánkban. A férfiak 40 büntetőkornert lőhettek az Eb alatt, ebből viszont mindössze háromból született gól. A pocsék mutató fő oka, hogy itthon rendes pálya hiányában egyszerűen nem lehet hatékonyan kornereket gyakorolni, a játékosoknak már az Eb helyszínén, egy edzés alatt kell felkészülniük az éles szituációkra. A pálya azonban még csak egy azon mozaikdarabok közül (utánpótlás, népszerűsítés, marketing stb.), amiket össze kell rakni ahhoz, hogy gyökeresen új lendületet kapjon a hánytatott sorsú olimpiai sportág Magyarországon.
