A pécsi tűzoltóság Engel János utcai épületének felújítása és bővítése már az ezredforduló táján sürgős szakmai igényként fogalmazódott meg. A beruházás azonban csak akkor indult el, amikor az Unió magára vállalta a munkák csaknem teljes költségét. Így az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2021 januárjában kötött szerződést a szervezet pécsi bázisának kivitelezésére. A terv az volt, hogy az OKF Baranya megyei igazgatóságának háromemeletes, felújíthatatlannak minősített épületét földszintig lebontják, csak a 9 autóállás marad meg, s pár méterrel odébb emelnek egy új, korszerű épületet a megyei igazgatóságnak, a földszinten 10 kocsiállással.
Ezt a munkát a Falcon Global Zrt. és az Octopus Invest Kft. nyerte el. Az Octopus vezette konzorcium 3,3 milliárdért vállalta el a munkát. A közbeszerzési pályázaton nyerő, ugyanazon tulajdonosi körhöz tartozó, két fővárosi cégnek
nem volt érdemi múltja az építőiparban, nem rendelkeztek az ilyen munkákhoz szükséges szakemberekkel és gépekkel, ezért alvállalkozókra bízták a kivitelezést, 2,4 milliárd forintért.
A közbeszerzésen nyerő konzorcium és az alvállalkozók közötti viszony néhány hét múlva konfliktusossá vált, mivel az Octopus nem biztosította a munkához alapvetően szükséges terveket és engedélyeket. Amikor az alvállalkozók 2022 tavaszán benyújtották az addig elvégzett munkák esedékes számláit az Octopushoz, a generálkivitelező szerződést bontott velük, és követeléseiket csak részben fizette ki. Pár hónappal később, az OKF – miután látta, hogy leállt a munka – szerződést bontott a generálkivitelezővel. Így a tizedkész épületet azóta is eszi az elmúlás.
Minderről írtunk már lapunkban, s szóltuk arról is, hogy az Octopus-Falcon duó még számos helyen nem tudta befejezni a közbeszerzéseken elnyert munkákat. Így nem készültek el az őriszentpéteri általános iskola 590 milliós korszerűsítésével és Vácon egy bölcsőde 415 millióért vállalt kivitelezésével, ezért mindkét helyen szerződést bontottak velük. Ez történt Csornán és Mosonmagyaróváron is, ahol tanuszoda megépítésére kötöttek kontraktust 1,2, illetve 1,1 milliárdért. De nem boldogultak a piliscsévi iskola mindössze 80 milliós korszerűsítésével se. Mindenütt azért álltak le a munkák, mert a Falcon-Octopus tandem nem fizette ki az alvállalkozókat. Emiatt 2023 tavaszán felszámolás indult a két cég ellen.
Mindkét cégnek Németh János és Németh Zsuzsanna voltak a tulajdonosai. 2023-as cikkünk megírásakor próbáltunk beszélni a házaspárral, ám aktuális elérhetőségüket nem tudtuk felderíteni. Az atlatszo.hu több alkalommal is foglalkozott a két cég kudarcos múltjával, a két tulajdonost azonban ők sem tudták megszólaltatni.
Milliárdok tűntek el a „polip” építkezésein, bizonytalan, hogy a pécsi tűzoltólaktanya egyre sürgetőbb felújítása mikor folytatódhatCikkünkben kerestük annak az okát, hogy a két, referencia nélküli cég miképp tudott sorozatban közbeszerzéseket nyerni. Beszéltünk a konzorcium több alvállalkozójával, akik elmondták: a két cég azt terjesztette magáról, hogy remek kormánykapcsolataik vannak, s emiatt a velük szerződő vállalkozások bíztak abban, hogy nem lesz gond munkájuk kifizetésével. A pécsi tűzoltólaktanya építői ráadásul úgy értesültek, hogy az Octopusban – közvetve - tulajdonrésszel bír Orbán Áron, a miniszterelnök testvére. A pécsi beruházás egyik alvállalkozója szerint Orbán Áron járt is Pécsen a laktanya-beruházás okán. A cégbírósági adatokban viszont nem volt nyoma annak, hogy Orbán Viktor öccsének köze lett volna az Octopushoz. Az atlatszo.hu is értesült a kormányfő testvérének Octopus-beli érintettségéről, meg is kérdezték erről Orbán Viktor sajtófőnökét, aki ennyit válaszolt: „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel”.
Azt, hogy Orbán Áronnak lett volna kapcsolata az Octopusszal, nem tudjuk dokumentumokkal bizonyítani, annak viszont számos jele van, hogy a cégnek – nevéhez hűen – mindenhová, akár még kormánykörökhöz is elérhettek polipkarjai. Ezt gondolja az Octopusról tucatnyi hoppon maradt alvállalkozó is. Hisz befolyásos kapcsolatok nélkül miképp tudott a korábban pártízmilliós bevételű cég 2020 után többmilliárdra rúgó állami megrendelésekhez jutni? Több alvállalkozó állította, hogy amikor az Octopust próbálták benyújtott számlájuk kifizetésére ösztönözni, akkor a cég vezetői – újból kormánykapcsolataikra hivatkozva immár - megfenyegették őket.
2023-ban szerettük volna megtudni, hogy az Octopus ellen indított felszámolási eljárásában hányan és milyen értékben jelentettek be követelést a felszámolónak, a Vámház-Audit Zrt.-nek. Beszéltünk az eljárást vezető Muth Ferenccel, aki arra hivatkozott, hogy a felszámolás nem nyílt eljárás, ezért nem köteles a sajtónak nyilatkozni. Az Octopus egyik kárvallottjától viszont megtudtuk, hogy a cég ellen a 2023. májusi hitelezői megbeszélésen 56-an több mint 2 milliárd forintos követelést nyújtottak be. Ennél nagyobb, 4 milliárdos tartozásról értesült Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője, aki az Országgyűlésben „Hová tűnik el a közpénz?” címmel szólította meg ebben az ügyben Pintér Sándor belügyminisztert júliusban. A kérdésre az építési tárca miniszterhelyettese, Csepreghy Nándor válaszolt, ám abból nem tudtuk meg, hogy az Octopus esetében hová folyt el a közpénz. Az alvállalkozók ebből újra arra következtettek, hogy az Octopus „érinthetetlen” cég, s vezetőiken aligha kérik számon az eltüntetett pénzeket.
Azóta ez a prognózis megerősödött. Gondolván, hogy az elmúlt másfél évben lezárult az Octopus felszámolása, júliusban újra megkérdeztük Muth Ferencet, miképp zárult a procedúra.
Tudni akartuk, mekkora adósságot hagyott maga után az Octopus,
illetve felmerült-e a pénzek eltűnése okán valakinek a büntetőjogi felelőssége,
s ha igen, történt-e feljelentés, és ennek következtében melyik nyomozóhatóságnál érdeklődjünk a vizsgálatról?
A felszámoló ezúttal is megtagadta a választ.
Jeleztük, hogy nem értünk egyet elzárkózásával, hisz nem csupán egy felszámolásról, hanem uniós és állami források elherdálásáról van szó, ráadásul olyan közcélú épületek kivitelezéséről, amelyek sokakat érintenek (a pécsi tűzoltóság esetében például félmillió embert), így indokolt lenne egy rövid, a száraz tényekre és a számokra koncentráló válasz. Ám hiába érveltünk.
Az előbbiekből az is kikövetkeztethető, hogy a felszámoló nem talált bűncselekményre utaló jeleket az Octopus gazdálkodásában (ha talált volna, nyilván, elbüszkélkedik vele). Azt, hogy nem történt bűncselekmény, több alvállalkozó érthetetlennek tartja, mivel szerintük a felszámolt cég nem tudott elszámolni a rábízott állami beruházások pénzével. Amúgy a tűzoltólaktanya építésének egyik alvállalkozója maga is tett feljelentést 2022-ben a ki nem fizetett számlái miatt, az adóhatóság indított is vizsgálatot, ám bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntették azt. A feljelentő ebből is az Octopus védettségére következtet, hisz a máskor végletekig kitartó adónyomozók ezúttal pár hét alatt lezárták a vizsgálatot, holott a pénzek lenyúlása a feljelentő számára cáfolhatatlannak tűnt.
Nem segíti a tisztánlátást az ügyben – és újra csak erősíti az alvállalkozók Octopus támadhatatlanságáról megfogalmazott gyanúját – az, hogy a pécsi laktanyaépítés dolgában az OKF sem hajlandó megfelelő információkat adni. Miután megtudtuk, hogy a baranyai katasztrófavédelem számára elodázhatatlan a pécsi laktanya mihamarabbi megépítése, levélben megkerestük a főigazgatóságot,
s ők megírták, hogy ősszel várhatóan másodjára is kiírják a beruházás közbeszerzési pályázatát. Az új bázist 2029 őszén tervezik birtokba venni.
Azt is szerettük volna megtudni az OKF-től, hogy az első pályázat kudarcos generálkivitelezőjével miképp számoltak el? Azt válaszolták, hogy
„a szerződés felmondásával egyidejűleg felszólították a vállalkozói konzorciumot a munkaterület átadására, az előleg visszafizetésére és a meghiúsulási kötbér teljesítésére, amelyek vissza-, illetve megfizetésének a vállalkozó nem tett eleget.
Emiatt polgári peres eljárás indult, amely a BM OKF pernyertességével zárult, a bíróság jogerős ítéletében maradéktalanul helyt adott a szervezet keresetében foglaltaknak.”
Ez jól hangzott, ezért megkérdeztük, hogy a pénzt a BM visszakapta-e az Octopustól. Erre már az OKF nem válaszolt, lapunk viszont biztos forrásból megtudta, hogy a BM egy fillért se kapott, merthogy a perelt pénzt az Octopus maradéktalanul „lenyelte”.
Arra is kíváncsiak voltunk,
hogy az Unió indított-e vizsgálatot az elveszett támogatás ügyében, illetve továbbra is támogatja-e a beruházást az EU, s ha igen, mekkora összeggel?
De megkérdeztük azt is, hogy a 2021-22-ben még 3,3 milliárdból megépíthető laktanya kivitelezése mennyi pénzbe kerül majd, s annak hány százalékát adja a magyar állam és hány százalékát az Unió?
Ezekre a kérdésekre azonban nem kaptunk választ.
Az ügyben jártasak (a pécsi tűzoltók is) ebből arra következtetnek, hogy az OKF azért titkolózik, mert fensőbb parancsot kaptak arra, hogy ne áztassák el a kormánykörökhöz kötődő Octopust.
Az előbbiek alapján van okunk attól tartani, hogy a pécsi tűzoltó laktanyát – amit megépíthettek volna az Unió támogatásából – immár alapvetően a magyar állam pénzéből kell megvalósítani. És valójában nem 3,3 milliárdért, hanem 8-ért, vagy inkább tízmilliárdért, az inflációs hatások miatt ugyanis – az általunk megkérdezett kivitelezési szakemberek szerint - a 6 ezer négyzetméteres épület kivitelezése ennyibe kerül majd a magyar költségvetésnek.
