Messziről jött embernek Erdély nehezen megfejthető talány. Elsőre érkezőt rabul ejti a magas hegyek övezte természeti idill, az székelység szófukar, nyakas becsületessége, az évszázadokon át a népek közötti tolerancia Tündérkertjének máig élő hagyománya.
Majd idővel ezt követi a kiábrándító döbbenet. A Fidesz látszólag iszonyatos erővel exportálta oda az anyaország szektás gyűlöletét. Szinte listával a kezében jár az ember és pipálja ki az egyezéseket: a fiatalok a jó ideje afféle Orbán-helytartóként üzemelő RMDSZ által leuralt közélet elől inkább apátiába menekülnek, fejlesztési forrás, munka, segély, jobbára az RMDSZ-en keresztül érkezik, így a kritikus góbé is inkább megtartja magának a fenntartásait. A festői háttérben pedig ott sorakoznak a Fidesz elit strómanokon keresztül felvásárolt puccos szállodái, villái, amelyekről még a faluszéli kukázó medve is tudja, hogy éppen melyik anyaországi neres oligarcha szemetében turkál.
A helyi fideszesek pedig ha lehet még látványosabban fideszesebbek mint ideát. Szinte vágni lehet körükben az anyaországi szektás gyűlöletet, mindent elural a szellemi öngettósítás: számukra csak a magyar közmédia orbánista-putyinista propagandavalósága létezik, minden ami ezen kívül van, az eleve beteg, bűnös és gonosz.
Így Közép Európa legnagyobb környezeti, emberi katasztrófájának a helyszínén, Parajdon, ahol éppen ezrek szembesülnek eddigi életük – szó szerint – beomlásával a polgármester úr nem szakította meg nyaralását, hogy a település túlélése érdekében tárgyaljon az esetleges következő magyar miniszterelnökkel, az Mtv1 vágóképnek kiment-kivezényelt környékbeli fideszeseinek a legnagyobb gondja az volt, hogy az egyébként minden lehetséges alkalommal a segítőkészségét hangoztató Magyar Péter tudtára adják, hogy itt aztán „tekenyőbe ontják ki a belét”.
És persze a Fidesz által elpusztított egykori szabad, erdélyi magyar média romjain most ott masírozik az anyaországi NER-propagandamédia, amelynek volt képe most is azt hazudni, hogy a nagyadorjáni polgármester alvállalkozójának a melósai jámbor aratási ünnepséget tartottak, amikor a Tisza-tábor tőszomszédságába a szántóföld közepére kivontatott tábor felé fordított óriási hangfalból bömböltetett trágárságokkal próbálták elnyomni a benti kulturális programot.
Azonban ez is csak felületes látvány.
A most látott, melldöngetős látványtüntetések inkább a NER válságjelenségeire adott hisztériás reakciók. A góbéságtól ugyanis éppen hogy távol áll az ilyen köztéri politikai bohóckodás. Erdélyben is érik a változás, a székelyföldi fiatalok között ugyanúgy dúl a mocskosfideszizmus mint ideát, Orbán tihanyi beszéde óta pedig a középkorúak között is sokaknak is megvan Orbánról a véleménye, ahogy az RMDSZ-re meg eddig is csak jobb híján egyszerre szavaztak és köptek, elvtelen alkalmazkodóknak látják őket, így a megkérdezettek többsége most is evidenciaként kezelte, hogy ha „ideát” Magyar Péter lenne a befutó, idővel az RMDSZ simán besorol mögé, ahogy a Fidesszel is tette.
Annál is inkább mert ezt diktálja az erdélyi sors.
Mert Erdély és Partium messzire szakadt, idegen népek közé ékelt magyarsága mindenkor és mindenekelőtt: túlélt. Tatárt, törököt, oláhot, németet, Ceausescut. És most a most a NER, maga körül mindent lefojtó uralmát készül átvészelni.