Paks;Duna;vízhőmérséklet;

Nem volt természetvédelmi szakértő a testületben, amely arról döntött, hogy a Paksi Atomerőmű akár 32 Celsius-fokig melegíthesse a Dunát

Jogi, közgazdasági, műszaki vagy természettudományos végzettséggel rendelkeznek az illetékes testület tagjai, ám nincs olyan köztük, aki a Duna ökológiai állapotának vizsgálatával foglalkozna.

Nem volt egyetlen természetvédelmi szakértő sem abban a kormányzati tanácsadó testületben, amely azt javasolta, hogy a Paksi Atomerőmű 32 Celsius-fokig melegíthesse a Duna vizét – írja az Átlátszó.

Korábban lapunk is több alkalommal beszámolt arról, hogy az energiaügyi miniszter hozzájárulásával a Duna hőmérséklete a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kibocsátási pontjától számított fél kilométeren túl is meghaladhatja a 30 Celsius-fokot.

A portál közérdekű adatigénylésből származó információi szerint a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület ökológiai szempontú kutatásokat nem használt fel ajánlásának elkészítése során. A testület célja az volt, hogy felmérje, milyen hatásokkal járhat a hőmérsékleti korlát túllépése, és májusban adta át javaslatát a minisztériumnak. Az ajánlást a tárca csak közérdekű adatigénylés nyomán hozta nyilvánosságra, arra a napra időzítve, amikor a megkeresésre is válaszolt.

Az ajánlás elsődlegesen az eltérési eljárásrend technikai részleteit tartalmazza: milyen adatokat kell benyújtani, ki kinek jelent, és milyen feltételek mellett engedélyezhető a 30 Celsius-fokot meghaladó hűtővíz-hőmérséklet. A rendszer lényege, hogy az atomerőmű kérelme alapján a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) igazolja, fennáll-e olyan villamosenergia-ellátási szükséghelyzet, amely indokolja a működés folytatását a Duna túlmelegedése ellenére.

Korábban a Paksi Atomerőmű teljesítményét vissza kellett fogni, ha a Duna vize megközelítette a 30 fokot. A testület javaslata három sorban rögzíti az új, 32 Celsius-fokos felső határt, de nem tartalmaz tudományos indoklást arra vonatkozóan, miért ezt az értéket választották. A minisztérium által átadott tanulmánylistán nem szerepel természetvédelmi vagy ökológiai témájú publikáció. A témához legközelebb a 2014-es Paks II. környezeti hatástanulmánya állt, amely azonban nem vizsgálta a Duna 32 fokos felmelegedésének következményeit. A minisztérium közölte, hogy a lista nem teljes, mivel nem minden felhasznált anyag található meg az Energiaügyi Minisztérium birtokában.

A tanácsadó testület tagjai miniszterek, államtitkárok, egyetemi vezetők és vállalati vezetők, akik jogi, közgazdasági, műszaki vagy természettudományos végzettséggel rendelkeznek, de köztük nincs olyan szakember, aki kifejezetten a Duna ökológiai állapotának vizsgálatával foglalkozna. A tagok között megtalálható Lantos Csaba energetikáért felelős miniszter, Steiner Attila államtitkár, Raisz Anikó és Gondola Csaba államtitkárok, Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke, valamint az Magyar Villamosművek (MVM), a MAVIR, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), az Energiatudományi Kutatóközpont és a Budapesti Műszaki Egyetem vezető tisztségviselői.

A Duna vize Magyarországon soha nem érte el a 32 Celsius-fokot, és ennek hatásait hazai környezetben még nem vizsgálták.

Az építési és közlekedési miniszter ma sem bírta ki kampányszöveg nélkül, szerinte ugyanis a Magyar Péter és a Tisza Párt akadályozza a beruházásokat, az uniós pénzek hazahozatalát, de ő és az Orbán-kormány mindent visszaszerez.