Éppen tíz éve hangzott el Angela Merkel híressé vált mondata: „Megcsináljuk”. Ezzel a a magyar kormány által is kiprovokált menekültválságra reagált, arra a menekültáradatra, ami Németország felé indult el. Akkor szinte nemzeti egység volt abban, hogy a rászorulókat be kell fogadni, később azonban az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt politikai tőkét tudott kovácsolni abból, hogy szírek, afgánok és egyéb országokból érkezettek százezrei telepedtek le Németország különböző tartományaiban, miközben sokan érvényes papírokkal sem rendelkeztek.
Már az előző, Olaf Scholz által vezetett kormány sem szívesen emlékezett Angela Merkel kijelentésére, Friedrich Merz kabinetje azonban végképp gyökeresen szakít a tíz évvel ezelőtti menekültpolitikával. Ezen váltás új fejezetének tekinthető a kormány múlt pénteki bejelentése, amely szerint 81 elítélt afgán menekültet toloncoltak vissza hazájukba.
A menekülteket szállító járat fedélzetén olyan férfiak foglaltak helyet, akikkel szemben – ahogy a berlini belügyminisztérium hivatalos közleménye fogalmazott - kitoloncolási határozat született, és „akiket a büntető igazságszolgáltatási rendszer már elítélt". Az ENSZ azonnal elítélte a német szövetségi kabinet lépését, és "az összes afgán menekült és menedékkérő erőszakos visszatérésének azonnali leállítására" szólított fel. Ez az első ilyen művelet Friedrich Merz kormányának hivatalba lépése óta, viszont második az elmúlt egy évben. Az előző, Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette kormány 2024. augusztus 30-án utasított ki egy 28 afgánból álló csoportot, akiket különféle bűncselekmények miatt ítéltek el.
Az Afganisztánba történő deportálások azért ellentmondásosak, mivel 2021 augusztusában az iszlám fundamentalista tálibok visszatértek a hatalomba, egy olyan hatóság, amelyet a német kormány nem ismer el, és amellyel nincs diplomáciai kapcsolata.
Az afgán bűnelkövetők országukba történő deportálásának "a jövőben is folytatódnia kell. A súlyos bűncselekmények elkövetőinek nincs joguk hazánkban maradni" – mondta Alexander Dobrindt német belügyminiszter. A regionális hatóságok szerint a kiutasított afgánok közül többeket elítéltek szexuális erőszakért, emberölésért, szándékos sérülésért, gyújtogatásért vagy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért.
A pénteken végrehajtott művelet Katar közvetítésének köszönhetően vált lehetővé – közölte a belügyminisztérium. Berlin azonban nemrégiben azt mondta, hogy fontolóra veszi a tálib hatóságokkal való közvetlen tárgyalásokat az afgán bűnözők deportálásának megkönnyítése érdekében. Mindez azért is sajátos, mert Johann Wadephul, a német diplomácia vezetője azt közölte, ettől függetlenül ez nem jelenti a kapcsolatok kiterjesztését a kabuli iszlám fundamentalista kormányzattal, sem a fennálló rezsim elismerését. Clara Bünger, a radikális baloldali ellenzéki politikai erő, a Balpárt parlamenti képviselője azonban kijelentette: Berlin "együttműködik egy terrorista rezsimmel".
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szintén elítélte Berlin döntését, és hangsúlyozta, néhány kiutasított afgán azt kockáztatja, hogy "üldöztetés éri" országában. "Az emberek deportálása olyan veszélyes országokba, mint Afganisztán, és a menekültek démonizálása egy tekintélyelvű program kifejeződése, amely sajnos Németországban is utat talált" – fogalmazott az Amnesty International.
Németország felül akarja vizsgálni a szíriai állampolgárokkal kapcsolatos gyakorlatát is. Damaszkuszt eddig túl veszélyesnek tartották ahhoz, hogy engedélyezzék a kitoloncolásokat, Bassár el-Aszad korábbi vezető rezsimjével nem is tartott fenn diplomáciai kapcsolatokat Németország.
A bevándorlás kérdése ismét a politikai vita középpontjában áll Németországban. Ez a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) malmára hajthatja a vizet. A párt sokat profitált a menekültvitából, s radikális megoldásokat szorgalmaz a menekültekkel kapcsolatban. A párton belül azonban nincs teljesen egységes álláspont. Többen nem értenek egyet a türingiai AfD-vezetővel, Björn Höckével abban, hogy a menekültek remigrációjára van szükség, tehát azokat is vissza kell küldeni hazájukba, akik már német állampolgársággal rendelkeznek. Mindenesetre a menekültvitának nagy szerepe volt abban, hogy a februári parlamenti választásokon az AfD soha nem látott eredményt ért el - majdnem 21 százalékot, s 83 képviselőt juttatott a parlamentbe, a Bundestagba. Alexander Dobrindt belügyminiszter európai kollégáinak elmondta: Németországban a társadalom polarizálásához hozzájárul a sok menekült jelenléte.
Európa legnagyobb gazdasága több mint egymillió menekültet, köztük sok szíriait és afgánt fogadott be a 2015-2016-os migrációs válság idején, Angela Merkel volt kancellár mandátuma alatt. Az ezt követő kormányok szakítottak a befogadó politikával. Az elmúlt hetekben Friedrich Merz koalíciója úgy döntött, visszafordítja a menedékkérőket az ország határain, és egy törvénymódosítással korlátozta a családegyesítést a menekültek bizonyos rétegei számára. A keresztény uniópártok és a szociáldemokraták alkotta kabinet mindemellett úgy döntött, hogy a német állampolgárság megszerzéséhez az eddiginél több időre lesz szükség.
Ugyanakkor Friedrich Merz kancellár a napokban elismerte, hogy a menekültkérdést hosszabb távon csak az európai partnerekkel együtt tudják megoldani. A belügyminiszter szerint egy közös európai kezdeményezésre van szükség, amely megkönnyíti azoknak a migránsoknak a kiutasítását, akiknek menedékkérelmét elutasították az EU-n kívüli harmadik országokba. "Meg akarjuk teremteni annak lehetőségét, hogy a migránsokat visszaküldjük a származási országukhoz közeli szomszédos országokba", amikor az utóbbi nem hajlandó visszafogadni állampolgárait – közölte Dobrindt.
Mégsem sikerült
Egy újságíró Merkel tíz évvel ezelőtti, „Megcsináljuk”, kijelentéséről faggatta Merzet, aki ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, Merkel ezt egy bizonyos kontextusban mondta. Ugyanakkor hozzátette, tíz évvel később, ma tudjuk, hogy azon a területen, amelyre utalt, egyértelmű, hogy ezt nem értük el.
