Nyilatkozat jelent meg az Egyesült Királyság kormányának honlapján, amelyben a szigetország 24, zömmel európai szövetségesével együtt a Gázai övezetet sújtó háború azonnali leállítását követeli. Mint fogalmaztak: „egy egyszerű, de sürgős üzenettel állunk elő: a gázai háborúnak azonnal véget kell vetni.”
A nyilatkozatban felhívták a figyelmet, hogy a gázai civilek szenvedése új mélységeket ért el. Bírálták az izraeli kormány segélyelosztási módját, amelyet veszélyesnek minősítettek, továbbá közlésük szerint instabilitást generál és megfosztja a gázaiakat az emberi méltóságuktól. „Elítéljük a segélyek csepegtetéses adagolását és a civilek, köztük gyermekek embertelen meggyilkolását, akik a legalapvetőbb szükségleteikhez, vízhez és élelmiszerhez próbálnak hozzájutni” - fogalmaz a dokumentum, amely felidézi, hogy már a segélykérő pontokon is több mint 800 palesztint öltek meg.
„Elfogadhatatlan, hogy az izraeli kormány megtagadja a civil lakosságtól az alapvető humanitárius segítséget. Izraelnek be kell tartania a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeit”
- tették hozzá.
Felidézik, hogy „a Hamász által 2023. október 7. óta kegyetlenül fogva tartott túszok továbbra is szörnyű szenvedéseket élnek át. Elítéljük folyamatos fogva tartásukat, azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukat követeljük” - írták, hozzátéve, a tárgyalásos tűzszünet jelenti a legjobb reményt arra, hogy hazajussanak, és véget vessenek családjaik gyötrelmeinek. Az aláíró országok ezt követően felszólították az izraeli kormányt,
hogy azonnal oldja fel a segélyek áramlására vonatkozó korlátozásokat, és sürgősen tegye lehetővé az ENSZ és a humanitárius NGO-k számára, hogy biztonságosan és hatékonyan végezhessék életmentő munkájukat.
A dokumentum teljes mértékben elfogadhatatlannak minősítette a palesztin lakosság kitelepítésére irányuló javaslatokat, amely, mint jelezték, a nemzetközi humanitárius jog megsértése. Az aláíró országok határozottan elleneznek minden olyan lépést is, amely a megszállt palesztin területeken a területi vagy demográfiai változtatások felé irányul, s amelyek megvalósítása a nemzetközi jog kirívó megsértését és a tervezett kétállami megoldás kritikus aláásását jelentené.
A közlemény felidézi továbbá, hogy mindeközben felgyorsult az izraeli telepesek erőszakos tevékenysége Ciszjordániában is - beleértve Kelet-Jeruzsálemet - s a telepesek palesztinokkal szembeni agressziója tovább növekedett. Az aláíró országok leszögezték, ennek véget kell vetni.
A dokumentum felszólítja a feleket és a nemzetközi közösséget, hogy érjenek el azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet.
„A további vérontásnak nincs értelme” - fogalmaztak, s közölték, támogatják az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom minden olyan erőfeszítését, ami erre irányul.
„Készek vagyunk további lépéseket tenni az azonnali tűzszünet és az izraeliek, a palesztinok és az egész régió biztonságához és békéjéhez vezető politikai út támogatása érdekében” zárul a nyilatkozat, amelyet a következő országok külügyminiszterei írtak alá:
Ausztrália
Ausztria
Belgium
Kanada
Dánia
Észtország
Finnország
Franciaország
Izland
Írország
Olaszország
Japán
Lettország
Litvánia
Luxemburg
Hollandia
Új-Zéland
Norvégia
Lengyelország
Portugália
Szlovénia
Spanyolország
Svédország
Svájc
Egyesült Királyság
továbbá a nyilatkozatot aláírta az Európai Unió egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztosa is.
A Times of Israel megjegyzi, hogy a nyilatkozatot Németország, Csehország, Magyarország és Szlovákia nem írta alá, Németország külügyminisztere, Johann Wadephul ugyanakkor jelezte, hogy telefonon beszélt Gideon Saar izraeli külügyminiszterrel, és kifejezte „legnagyobb aggodalmát a katasztrofális humanitárius helyzet miatt, különösen az izraeli offenzíva Gázában való kiterjesztésének fényében”.
A máskor magát békepártiként pozícionáló Orbán-kormánytól az eddigi tapasztalatok alapján ennyit sem lehet várni: ismeretes, hogy Orbán Viktor tüntetőleg meghívta Magyarországra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, miután tavaly novemberben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki ellene háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával, egyúttal ki is léptette hazánkat a nemzetközi testületből. Szijjártó Péternek pedig a minap még a gázai katolikus Szent Család-templom izraeli bombázásával kapcsolatban sem futotta egy elítélő megnyilvánulásra.
Szijjártó Péter közölte, hogy az Orbán-kormány 10 millióval támogatja a Jeruzsálemi Latin Patriarchátust, de közben mélyen hallgatott a gázai katolikus templomot ért halálos izraeli támadásrólA Times of Israel beszámolója szerint az izraeli külügyminisztérium elutasította a 25 nyugati érdekszférájú ország követelését, azzal, hogy az „elszakadt a valóságtól, és rossz üzenetet küld a Hamásznak”. Úgy folytatták, hogy minden nyilatkozatot és minden követelést a Hamásznak kell címezni, mert ők kezdték a háborút, és a tárca szerint ők felelősek a tűzszünetről szóló megállapodás hiányáért is. Azt is közölték, hogy a Hamász „hazugságokat terjeszt Izraelről”, és „szándékosan fokozza a súrlódást és a károkat a humanitárius segítséget kérő civilek számára.”
2023. október 7-én a terrorszervezet mintegy 1200 izraelit ölt meg és 251 túszt hurcolt el a Gázai övezetbe. Az azóta kezdődött háborúban a gázai egészségügyi minisztérium szerint Izrael több mint 58 ezer palesztint ölt meg, amely áldozatok jelentős része nő és gyerek. A térségben a független tudósítások szerint is humanitárius katasztrófa alakult ki, lényegében megsemmisült az egészségügy és éhínség pusztít.
Támadás érte a Gázai övezet egyetlen katolikus templomát, ketten meghaltak és többen megsérültekLegkevesebb 67 segélyre várakozó embert ölt meg a palesztinok szerint az izraeli hadsereg