Magyar Péter június 26-án Somlóvásárhelyre hívta össze híveit a Magyar Szabadság Napjának megünneplésére. Kellemes, a csoport egységét erősítő nyári találkozónak tűnhet ez, de sokkal több volt annál. Nem becsülöm le a bazaltsapkás hegy természeti szépségét, még kevésbé a somlai borok – rizling, furmint, juhfark – nemes aromáját, de itt és most a Tisza identitásának alakításában alapvetően fontos politikai üzenet átadásáról volt szó.
Harmincnégy évvel ezelőtt Antall József ezen a helyen mondta el beszédét annak kapcsán, hogy az utolsó szovjet katona is elhagyta hazánkat. Visszanyert függetlenségünket ünnepelte a miniszterelnök akkor, és ezzel sokak egyetértését és rokonszenvét nyerte el.
A Tisza elnöke meghívta a találkozóra Jeszenszky Gézát, Antall rokonát és kormányának tagját. Ő szerencsére el tudta fogadni a meghívást, felgyógyult az ellene elkövetett merénylet következményeiből. Jeszenszkyt a sikertelen merénylet szinte mártírrá avatta, erre ráerősített fiának nehezen értelmezhető reakciója. Amikor Jeszenszky Zsolt apját, a volt magyar külügyminisztert, norvégiai nagykövetet és történészt azzal vádolta, hogy saját maga „hívta be az életébe azokat a démoni erőket, amelyek el akarják pusztítani”, az orbánizmusnak egy olyan elvakult, szektás változatát mutatta meg, amellyel kevesen tudnak azonosulni. Apjának szeretetteljes és higgadt válasza tovább erősítette a kontrasztot.
Magyar Péter ezzel a megemlékezésével egyértelművé tette, hogy pártja ahhoz a kulturáltan konzervatív politizálási stílushoz kíván visszatérni, amelyet a 90-es évek elején az MDF ígért az országnak. Az antalli örökségből most a leginkább aktuálisnak a következők tűnnek:
- az Európához való történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolódás hangsúlyozása,
- a nagy keleti szomszédhoz (Szovjetunió, majd Oroszország) fűződő viszony alapszinten tartása,
- a korrupció szigorú tilalma,
- a gyűlölködés és a rajongás paroxizmusa között ingadozó hazai politikai légkör normális szintre hűtése.
Ezzel a gesztussal a Tisza egy sokak számára vállalható politikai folytonosság képviselőjének tüntette fel magát. Éppen azokat a témákat emelte ki, amely az ország népét mostanában a legjobban irritálják: a hazai gazdaságnak a rossz döntések következtében előállt mélyrepülését, a közvagyon egyre arcátlanabb elrablását, az ország kiszolgáltatását Putyin agressziós terveinek, az orosz érdekeket szervilis módon követő külpolitikát.
Magyar Péter keresztény és konzervatív politikát ígér. Hogy a kereszténységen belül melyik felekezetet preferálja? Úgy tűnik, a katolikust. Felmenői között vannak reformátusok is, így anyai nagyapja, Erőss Pál, a Legfelsőbb Bíróság bírája, de ő maga piarista gimnáziumba járt. Antall Józsefhez is kötődne ezáltal.
Ez is észszerű döntésnek tűnik. A Magyarországi Református Egyház hitelességét végtelenül lejáratta az a szervilis magatartás, amellyel kiszolgálták Orbán és kormánya politikai kereszténységét. A mélypontot Balog Zoltán EMMI-miniszter, később pedig református főpásztor tevékenysége jelentette. Nem ingyen viselkedtek persze lakájmódra, megkapták a zsoldjukat érte pénzben és főleg a közvagyonból származó sok milliárdos ingatlanajándékokban. Balog volt Novák tanácsadója a kegyelmi ügyben, amely annak bukásához vezetett. Balog püspöktársai követelésére végül lemondott főpásztori tisztségéről, de a Dunamelléki Egyházkerület püspöke marad valószínűleg a 2026-os őszi egyházi választásokig. A történtekből láthatólag nem tanult semmit: a május 23-i egyházfinanszírozási konferencián még mindig az ellenzéki sajtót okolta a kegyelmi ügy napvilágra hozásáért, és harsányan dicsérte a jelenlegi kormányt mély keresztény hitéért és erkölcsi tisztaságáért.
Magyar Péter maga is állást foglalt áttételesen a kegyelmi ügyben, amikor Tarr Zoltán a Tisza Kossuth téri rendezvényén bocsánatot kért Balog nevében a pedofil ügy áldozataitól. (Balog ezt mind a mai napig nem tette meg.) Tarr Zoltán maga is református lelkipásztor, de az utóbbi években nem vállalt gyülekezeti szolgálatot, nyilatkozataiban pedig arra utalt, hogy nem ért egyet a MRE vezetőségének irányvonalával. Tarr Zoltán azóta a Tisza frakcióvezetője az Európai Parlamentben.
Egyébként a kegyelmi botrány után a kormány református tagjai, Orbán, Lázár, Gulyás Gergely is leszoktak "hitük" emlegetéséről. A 2025 pünkösdje – a keresztény ünnepkör zárása – előtti pénteki rádiós beszédében Orbán egy hangot sem vesztegetett az ünnepre, annál több gyalázó szót Zelenszkijre. Az 1675-ben gályarabságra hurcolt protestáns prédikátorok sem jártak jobban, róluk nemcsak a látványosan kálvinista Orbán és Kövér, de maga Balog püspök is megfeledkezett. Fabiny Tamás evangélikus püspök viszont, aki évek óta nyilvánosan foglal állást a vallásnak a politikusok általi kihasználása ellen, több társával együtt elzarándokolt Nápolyba a gályarabok emlékére rendezett megemlékezésre.
Ha tanácsomat kérnék ambíciózus politikusok – nem teszik –, azt mondanám nekik, ne látványos kereszténykedéssel próbáljanak hitelesnek látszani. Elég, ha csakugyan azok.
A szerző nyelvész.
