tenisz;Wimbledon;

Lesimázta ellenfelét a lengyel klasszis

Edison, Wimbledon

Legutóbb 1911-ben fordult elő a női egyes döntőjébenaz, ami most: a győztes – ezúttal a lengyel Iga Świątek – egyetlen gémet sem vesztett (6:0, 6:0).

Tudják, mikor bocsátották vízre a Titanicot? Mikor nevezték ki Winston Churchillt az admiralitás első lordjává? Mikor kapta Marie Curie a kémiai Nobel-díjat? Mikor alakult meg a Hunnia Filmvállalat, valamint a Vasas? Mostanáig mikor nyerte valaki a női egyest 6:0, 6:0-ra az angol teniszbajnokságon?

A válasz mindegyik kérdésre: 1911-ben. Amikor – miként azt a Fonográf megénekelte – „Edison itt járt Budapesten”.

Nem ma volt. Még tizenegy hosszú esztendő hiányzott ahhoz, hogy „a bajnokság” a Church Roadra költözzön, wimbledoni legyen. A négyszeres „angol” bajnok új-zélandi Anthony Wilding az idő tájt indítványozta az All England Clubnál: az előző évi győztesnek ne csak a döntőben kelljen pályára lépnie. Javaslatát elsőre elvetették, majd újratárgyalták, és végül a Club vezetői a magukévá tették a gondolatot, hogy „a bajnoki cím nem hitbizomány”.

Itthon is pezsgett a teniszélet. A Magyar Országos Lawn-Tennisz Szövetség 1911. április 2-án tartott tanácsülése után közleményben tudatta: „Az országos bajnoki versenyek megrendezését május hó 17-től kezdődőleg határozta el. A versenyeket ismét a Budapesti Lawn-Tennisz Club margitszigeti pályáin óhajtja megtartani, miért is átiratot intéz a Budapesti Lawn-Tennisz Club vezetőségéhez a pályák átengedése végett.”

Ez az idő köszön most vissza: 1911-ben az angol Dorothea Lambert-Chambers – a Tenisz hölgyeknek című, 1910-ben megjelent könyv szerzője – győzött a női döntőben 6:0, 6:0-ra honfitársa, Dora Boothby ellen, míg szombaton a lengyel Iga Świątek múlta felül gémvesztés nélkül az orosz mama és papa gyermekeként Amerikában született Amanda Anisimovát.

Lambert-Chambers tizenegy angliai döntőt vívott, és hetet megnyert. Még negyvenévesen is finalista volt, de 1919-ben az addigi leghosszabb döntőben kikapott a francia Suzanne Lenglentől. A végeredmény 44 játékban alakult ki (10:8, 4:6, 9:7).

Lehet, hogy Świątek is írni kezd. A harmadik lengyel döntős volt Wimbledonban Jadwiga Jedrzejowska (1937) és Agnieszka Radwańska (2012) után, és az első, aki győzött. De még hogyan!

Nem csoda, ha a Rzeczpospolita című varsói lap „nyerőgépnek” nevezte.

A nála néhány hónappal fiatalabb, 23 éves Anisimova korábban többször is súlyos depresszióba esett, és 2023-ban bejelentette, hogy „szünetet tart” a teniszben. Egyebek közt képeket festett, az azokból származó bevételt pedig a szegénységgel, gyermek- és felnőttkori lelki hendikeppel, mentális betegségekkel foglalkozó szervezeteknek adományozta.

A wimbledoni elődöntőben legyőzte a világelső belarusz Arina Szabalenkát. A döntőben aztán nem tudta elviselni a nyomást. Nem Świątek nyert ellene ilyen arányban, hanem önmagát győzte le nullra.

Az előzmények után csak együtt­érezni lehet vele, lelketlenség volna kikezdeni.

(A férfi egyes döntője a spanyol Carlos Alcaraz és az olasz Jannik Sinner között lapzártakor még tartott.)

A Népszava több érintettől értesült a problémáról, egyikük arról számolt be, április óta próbál a társadalombiztosítás által finanszírozott vizsgálatra időpontot foglalni sikertelenül.