Kirakattevékenység! – így jellemzi a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) eseti vizsgálóbizottságát Batházi Tamás, aki ezzel nem a felkért tagokat bírálja, akiket a szakmájukban elismer és tisztel, hanem az elnök döntését. A korábbi úszótól szerettük volna megtudni, meghallgatta-e már a testület.
Mint ismert a MÚSZ elnöksége július 11-én határozott arról, kivizsgálja a 2004-ben elhunyt edzőfejedelem elleni pedofilvádakat.
Az előzmény
Batházi Tamás azt követően állt a nyilvánosság elé, hogy májusban Széchy Tamásról Élet – mű – örökség címmel könyv jelent meg Hargitay András háromszoros világ- és Európa-bajnok, Sós Csaba, jelenlegi szövetségi kapitány, valamint Tóth Ákos, a válogatott egykori vezetője, jelenleg az Úszó Nemzet Program vezetője tollából. Utóbbi kettő jelenleg is sportági vezető. Batházi elmondása szerint sok barátja, fiatalkori sporttársa jelezte neki felháborodását, amiért a kötet kizárólag Széchy méltatásáról szól, abban egyetlen betű nem szerepel a és szexuális vagy más fizikai abúzusokról.
A Népszava az öttagú testület két tagjánál érdeklődött, miként zajlik majd a 30-40 éve történt ügyek felgöngyölítése, de sem Danks Emese, aki egyúttal a MÚSZ gyermekvédelmi testületének vezetője, sem Papp Gábor ügyvéd nem nyilatkozott. Utóbbi leszögezte, a munka végeztével, ahogy történt a korábbi esetekben – például Pass Ferenc ügyében, aki egy 15 éves versenyzőnek küldözgetett „kétértelmű” üzeneteket, és akit emiatt tavaly 18 hónapra eltiltottak –, sajtótájékoztatón számolnak be a munkájukról.
Batházit, mint aki elsőként állt elő a vádakkal („pedofil ragadozó”, „életeket tett tönkre”), ezek után kérdezzük: meghallgatták-e már. – Amit ez a testület csinál, annak semmi értelme! Magyarországon megvannak a hivatalos szakhatóságok, jól szabályozott gyermekvédelmi törvények, a Btk., és ezek szerint kell eljárni, nem pedig eseti bizottságoknak, amelyeknek nincs jogszabályi jogkörük döntéseket hozni és végrehajtani. A szakhatóságok feladata az ilyen ügyek kivizsgálása, büntetése. Itt nem beszélgetni meg vizsgálódni kell, hanem cselekedni! Ez az egész időhúzásnak tűnik többek számára. Ha ezt a vizsgálódást akarják csinálni, akkor azt javaslom, kezdjék a meghallgatást elsőként a MÚSZ elnökével. Sajtónyilvános keretek között. Egyből közelebb kerülnénk az igazsághoz. Merthogy ő is érintett, tapasztalta Széchy brutalitását és szexuális közeledését – mondja.
Eseti vizsgálóbizottságot hoztak létre Széchy Tamás sportolókkal szembeni magatartásának az utólagos kivizsgálásáraHozzáteszi: Wladár érintettsége azzal lett közügy, hogy nyilatkozataiban bagatellizálta Széchy bűneit. Június végén a Nemzeti Sportrádióban a MÚSZ-elnök így fogalmazott: – Egyszer és mindenkorra tisztázzuk: Széchy Tamás 21 éve halott. Nyilván voltak neki is dolgai. De mit akarunk?! (…) Mi jó páran ott voltunk mellette, vele készültünk, és meg kell tanulnunk, hogy a múltból nekünk csak azzal van dolgunk, amit Széchy a magyar úszósportra örökül hagyott.
A MÚSZ elnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke olyat nem mondhat, hogy egy pedofil edző brutalitásával ne foglalkozzunk, csak a sikerekkel és edzői, szakmai örökségével!
Az edzői munkásságának nemcsak az olimpiai aranyérmek, hanem az oda vezető úton a brutalitás, a kínzások, a pedofília is a része – reagál erre le Batházi, aki ellen Wladár rágalmazási pert fontolgat. Batházi áll elébe, hiszen tanúi, bizonyitékai vannak, hangfelvétele (amelyen a MÚSZ-elnök hozzájárul a hangrögzítéshez), amit egy jogi eljárásnál mindenképp felhasználna önmaga védelmében. – Baráti viszonyban voltunk. Nekem részletesen beszámolt, mit kellett Széchy mellett átélnie – állítja Batházi. Szerinte Wladár viselkedése társadalmilag rendkívül káros, hiszen az az üzenete hogy a pedofil bűnök a sporteredmények fényében nem számítanak.
Ha csak egyetlen gyereket megmentünk, már megéri a küzdelmünk! – mondja Batházi, leszögezve, amit a MÚSZ művel, az nem gyerekvédelem. Szerinte nem utólag kell mismásolni, vizsgálódni, hanem feltárni a múlt bűneit, az elkövetőket felelősségre vonni. A gyermekvédelmi testületnek továbbá a prevencióra, oktatásra kellene fókuszálni, a mai gyerekeket, fiatalokat, szülőket, edzőket felkészíteni, hogy felismerjék a határátlépéseket, mi fér bele és mi nem, egy simogatás mikor minősül kedvességnek, és mikortól abúzus. Ha a baj megtörténik, mi a helyes lépés, jogilag kihez fordulhatnak, milyen szakhatóságok akik törvényi keretek között eljárhatnak.
Batházi legalább két tucat Széchy-áldozatról tud. Egyesek a könyv megjelenése után mély depresszióba estek, van, aki öngyilkosságot fontolgatott,
más pedig napi szinten szed antidepresszánsokat.
Stockholm-szindróma?
Batházi 2017 végétől 2018 elejéig volt a MÚSZ főtitkára. Amikor arról faggatjuk, miért nem szólalt meg már akkor, így válaszol: – A szerény eszközeimmel próbáltam tenni valamit. Folyamatosan mondtam, hogy Széchyről nem nevezhetünk el uszodát, az országos bajnokság nem állíthat emléket neki – 2018 és 2024 között a felnőtt országos bajnokság Széchy-emlékverseny volt – és a Hírességek Csarnokában sincs helye annak, aki ugyan csodálatos eredményeket ért el a versenyzőivel, de borzalmas dolgokat művelt velük. A gyermekvédelmi testületnek hivatalosan jeleztem a problémakört, mindhiába. Ezzel a könyvvel régi sebeket szakítottak fel: a MÚSZ pár vezetője egy bűnös embert méltat, emel piedesztálra a könyv reklámozásával. Mindezt úgy, hogy
az elnökségből két személyről konkrétan tudom, bizonyitékaim vannak, hogy tisztában van a bűneivel. Az egyikük az elnök úr.
Ha Wladár is áldozat, akkor miért óvja ő és több tanítvány is Széchyt? – kérdezzük tovább. – Nem vagyok pszichológus, de ennek a viselkedésnek egyfelől megvan a pszichológiai magyarázata, másfelől érthető: ma ők sikeres sportolók, sportvezetők, néhányuk olimpiai bajnok, a társadalom egzisztenciálisan megbecsült tagjai. Ha kiderülne róluk, mit éltek át, a hősi státusz megváltozna, szánni való áldozattá válnának, az identitásuk csorbulna, hogy a homoszexuális edzőjük molesztálta őket – feleli erre az egykori olimpikon. Mindezek dacára az áldozatok körében mind többen fontolgatják, hogy a nyilvánosság elé állnak. Ha valami közbe nem jön, az egyikük vasárnap kora este tévériportban mondja majd el, Széchy őt miként molesztálta. – Erkölcsi kötelesség fellépni az ilyen bűnökkel szemben. A szégyent büszkeség válthatja fel: megtettem, amit meg kellett tennem egy jobb társadalmi morál, a jövő nemzedékének erkölcsi és fizikális biztonságának reményében – érvel a volt MÚSZ-főtitkár.
Tragikus a helyzet
Végezetül fölvetjük, vajon nem a személyes sértettség vagy az esetlegesen megüresedő pozíció miatt állt-e ennek az ügynek az élére. – A rengeteg történet hallatán kötelességemnek éreztem – kezdi válaszát Batházi . – Ez az ügy a személyemtől független. Személyes sérelmem nincs, az elnök jó barátom volt, igaz, mostanában nemigen beszélünk. Amikor közös megegyezéssel távoztam a szövetségből, megköszönte és nyilvánosan méltatta a munkámat. Viszont állítom: a MÚSZ elnöke, a MOB általános alelnöke, aki az egyetemes magyar sport egészét vezeti, képviseli, egy sporttársadalmi ernyőszervezetet irányít, nem tüntetheti fel annak az embernek az emlékét hamisan a társadalom előtt, aki embereket tiport el, sorsokat tett tönkre, pedofil és brutális edzői módszereivel, a szülők bizalmával visszaélve a rábízott gyerekeken. A vizsgálóbizottság látszatintézkedés.
Tudomásom van arról, hogy a gyermekvédelmi testület két állandó tagját még soha nem kérték fel valódi munkára a megalakulás óta az elmúlt hét évben. Döntse el mindenki: akkor ez milyen gyermekvédelmi szerepvállalás?!
A beteg embereknek végérvényesen el kell hagyniuk a medencék környékét. Amíg a hallgatást választják a vezetők, saját pozíciójuk, hatalmuk megtartása érdekében, addig semmi nem fog változni, hatékony gyermekvédelemről nem beszélhetünk. Addig a helyzet tragikus. Ebbe nem nyugodhatunk bele – sorolja. Szerinte le kell mondaniuk sportvezetői tisztségükről mindazoknak, akik Széchy Tamás emlékét hamisan tüntetik fel a társadalom előtt.
Wladár Sándor és a MÚSZ vezérkara jelenleg a vizsgálat lezárultáig nem nyilatkozik; nem mellékesen: zajlik Szingapúrban a vizes világbajnokság.
