Semmi szükség nem volt rá, de ha már van, kiválóan alkalmas lehet az idegenellenesség felkorbácsolására, bizonyos társadalmi csoportok diszkriminálására – ez derült ki a Publicus Intézet lapunk számára végzett kutatásából, a „helyi önazonosság védelméről szóló törvényről”.
A júliusban hatályba lépett törvényről egyelőre nem derült ki pontosan, hogy a kormány szándéka szerint ugyan kitől kellene megvédeni a településeknek magukat, de az embereknek így is van elképzelése róla. A jogszabály lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok különböző módszerekkel – például elővásárlási jog biztosításával, vagy akár adóztatással – megszabják, hogy kik költözhetnek hozzájuk. A kutatásban résztvevők szerint azok a települések, amelyek élni fognak ezzel az eszközzel, a legnagyobb eséllyel a menekülteket, a romákat, az arab- vagy afrikai országokból érkezőket és az ukránokat akarják majd távol tartani. És bár 63 százalékuk szerint nem volt szükség egy ilyen jogszabályra, ha már megszavazták, tízből négy ember mégiscsak örülne annak, ha az önkormányzata élne a lehetősséggel, és nem engedne be bizonyos embereket a településére. Persze a többség valahol érzi, hogy a diszkrimináció nincs rendben. Ha neki kellene döntenie, csak tízből két ember akadályozná meg, hogy a közelébe, szomszédjába költözzenek „valakik”, de ha az önkormányzat elvégzi helyette a piszkos munkát, akkor tulajdonképpen nincs is a törvénnyel akkora gond. Csak remélni lehet, hogy a települések vezetői felelősséggel élnek ezzel az eszközzel (ha egyáltalán), nem fordítják a hazai kisebbségek ellen, és nem korbácsolják fel az idegenellenes indulatokat sem bizonyos országokból érkezők kiszorításával (vagy mások helyzetbe hozásával). Veszélyes eszköz ez, egy újabb csehovi puska a falon, amelyből egyre többet tölt csőre a Fidesz az utóbbi időben. Azok pedig általában el szoktak sülni, rossz kezekben biztosan.