Karácsony Gergely;kereszt;Gellért-hegy;

Karácsony Gergely: A kereszt nem lehet politikai furkósbot

Szerinte aki ilyet tesz, az biztosan nem lehet felelős konzervatív, legfeljebb ostoba politikai haszonleső.

A Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára elhelyezett kereszt miatt bírálta a kormányt Budapest főpolgármestere hétfői Facebook-bejegyzésében.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy a szobor alkotójának, Kisfaludi Strobl Zsigmondnak az örökösei, valamint több építész tiltakozása ellenére is felkerült a kereszt a talapzatra. A Várkapitányság, amely a felújításért felel, korábban közölte: „az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbóluma” került fel a talapzatra. A kormány álláspontja szerint nem sérült az alkotói jog, mert a felújítás nem érinti az eredeti művet.

A főpolgármester megfogalmazása szerint „a kereszt nem lehet politikai furkósbot. Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet”. Karácsony Gergely kijelentette: a döntéssel megszentségtelenítettek egy sokak számára fontos szimbólumot, és szerinte aki ilyet tesz, „az biztosan nem lehet felelős konzervatív, legfeljebb ostoba politikai haszonleső”.

Karácsony Gergely hozzátette: „Mégis rákerült a hatalmas kereszt a Szabadság-szobor talapzatára. Pedig szóltunk, hogy ezt Budapest nélkül ne tegyék. Éltünk is a rendelkezésünkre álló jogi lehetőséggel, ám a kerület végül elutasította a birtokvédelem iránti kérelmünket.”

Úgy véli, a kormány „visszaél a jelképpel, és pillanatnyi politikai megfontolásból alakít át művészeti alkotást”. Kiemelte, hogy a Szabadság-szobor „mindazok emlékére” áll, „akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért” – ez a felirat szerepelt a rendszerváltástól mostanáig a talapzaton.

A főpolgármester szerint a közterületi alkotások vallási vagy civilizációs jelképeinek megváltoztatása káros, sőt, bűnös, továbbá hangsúlyozta: a Szabadság-szobor „mindig a szabadság szimbóluma marad”, és mostantól arra is emlékeztet, hogy „az egyetemes értékeink védelmében ki kell állnunk azokkal szemben, akik kisajátítani akarják ezeket a szimbólumokat”.

A mintegy fél évig tartó eljárás végén született meg a jogerős ítélet.