Az északi sarkvidéken az örökös jég valóban kevesebb lett, de a jégtakaró megjelenésének évszakok szerinti változása úgy alakította át a szigetek közötti hajózási útvonalak eljegesedését, hogy a kanadaiak szerint továbbra is szükség van ezeken a helyeken jégtörő hajókra. Szerintük a kevesebb jég többet jelent: a jegesedések és az olvadások évezredekig tartó rendje szerint télen a jégtakaró kiterjedtebb lett és megvastagodott, nyáron pedig ennek nagy része elolvadt. Ennek a folyamatnak a neve - amely az Oroszország, Kanada, Alaszka közötti területen zajlott - Beaufort Gyre (Beaufort-körforgás) volt. A felmelegedéssel ez a körforgás megszűnt, az átalakuló óceáni áramlatok a jeget az északi szigetek közötti folyósokon hagyták, így azok eldugultak, elzárva a hajózási útvonalakat. “A legtöbben azt hiszik, a klímaváltozás azt jelenti, nincs szükség nehéz jégtörőkre. A parti őrség szerint ez nem így van: egyre több jégtörőrhajóra van szükség” - mondta a Guardiannak Robert Huebert, a Calgary Egyetem sarkvidéki biztonsági szakértője.
És nem csak a kanadaiak gondolják így, az oroszok, az amerikaiak és a kínaiak is versenyt futnak azért, hogy elérjék a sarkvidéki, értékes ásványokat, ehhez viszont jégtörőkre van szükségük. Kanada most egy 160 méter hosszú, mínusz 50 fokban is működőképes jégtörő építésébe kezdett Vancouverben, a projekt öt évig tart és 3,15 milliárd kanadai dollárba (közel nyolcszáz milliárd forint) kerül majd. Ha elkészül, akkor ez lesz a közelmúltban meghirdetett kanadai hajóépítési stratégia központi eleme, tovább erősítve a sarkvidéki jelenlétet, felszámolva az ország korábbi tétlenségét ezen a területen.
A hajóépítés az egyik legrégebbi mesterség, de még most is távol van attól, hogy minden tökéletesen menjen, és a végeredmény kiváló legyen: valójában egy úszó várost kell építeni. A hajókat több darabból illesztik össze, mint egy legót, sok közben a tévedési lehetőség, egészen a legvégéig történhetnek hibák és történnek is, különösen, ha egy jégtörőről van szó, amelynek a legmostohább körülmények között kell teljesítenie.
Még a legegyszerűbb részek, mint egy 60 milliméter vastag acélfal - ami kétszerese az átlagosnak - elkészítése is speciális eszközöket kíván. Azokhoz a körülményekhez, amelyek között a hajó dolgozni fog - három méter vastag jégen kell áthatolnia -, kétszeres nagyság és kétszeres falvastagság szükséges. Kanada utoljára az 1960-as években épített ilyen jégtörőt, a Louis St Laurent még működik, a két nagy hajója közül ez a nagyobb. Két terv is létezett ennek leváltására, de ezek végrehajtása 1985-ben és 2008-ban is meghiúsult. A Seaspan vállalat mellett, amely az új hajót építi, a szövetségi kormány egy másik céget is megbízott jégtörő beszerzésével: a Davie egy finn céget kért fel, és vásárolt egy amerikai hajót is. Szakértők szerint azonban nem költséghatékony módszer a parti őrség részéről két különböző hajót építtetni más javítási és alkatrészellátási feltételekkel.
Fegyverkezési verseny
A világ jégtörőinek 80 százalékát Finnország építette, az új Jégszerződés szerint, amelyet Kanada, Finnország és az Egyesült Államok egy évvel ezelőtt kötött. Az egyezség értelmében ezek az országok a következő években 90 hajót fognak előállítani. Mellettük az oroszoknak legalább 50 jégtörőjük van, ebből egy tucat képes a legkeményebb feltételek között dolgozni, Kínának egyelőre csak négy hajója van, de az nem egyértelmű, hogy ezek melyik évszakokban vethetők be. Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak 40 jégtörőre van szüksége, úgy gondolja, hogy a sarkvidéki nemzetek fegyverkezési versenyt folytatnak a jégtörőkkel. A hajózási ipar multimilliárd dolláros üzlet, ha az Észak-nyugati-átjáró az év nagy részében jégmentes lenne, az hetekkel rövidítené meg az Európa és Ázsia közötti hajózási időt.
Kanadának azonban biztonságpolitikailag is szüksége van a jégtörőkre, bár nem mindenki ért egyet azzal, hogy az oroszok fenyegetést jelentenek, hiszen a sarkvidék fele már az övék. Michael Byers, a Brit-Kolumbiai Egyetem politikatudományi professzora szerint inkább azért kell jégtörőket vásárolnia a kanadai kormánynak, mert a sarkvidék mindig veszélyes hely lesz.
