Hosszú cikkben foglalkozott a BBC Mundo a világ kokaintermesztésének és piacának gyökeres átalakulásáról, aminek a klímaváltozáshoz van a legkevesebb köze.
Leonardo Correa, az ENSZ kábítószerek, nemzetközi bűnözés és a terrorizmus elleni harcra szakosodott szervezetének (UNODC) Kolumbiát is magában foglaló regionális koordinátora már évek óta figyeli az átalakulásokat. Csapatával a kokacserjéket vizsgálják (arra, hogy hogyan férnek hozzájuk nyilvánvaló biztonsági okokból nem tért ki) és azt állapították meg, hogy az utóbbi években a termékenységük megduplázódott. "Már egy másik szintről beszélünk, ehhez nem elég a mezei termesztő leleményessége" - mondta Correa a BBC Mundonak.
Az ENSZ adatai szerint 2023-ban 53 százalékos növekedést mutatott a kokacserje termesztése Kolumbiában, ezzel elérve az évi 2600 tonnát.
Ez történelmi rekordot jelent, ami a szakértők szerint leginkább szaktudással magyarázható. A kereskedelem optimalizáláshoz ugyanis nemcsak mezőgazdasági, de kémiai, agrármérnöki, logisztikai és más technológiai tudás is szükséges.
"A kábítószer-kereskedelem ma már nem egy bruttó haszonszerzési kis piac, hanem egy sok szereplős hatalmas volumenű ágazat. Ahhoz, hogy ma egy kereskedő jól keressen, sokkal többet kell termelnie. Ma 3 tonnával lehet azt megkeresni, amit régen eggyel" - magyarázta a lapnak Daniel Rico, a kolumbiai nemzeti egyetem közgazdásza.
Amiről Rico beszélt az a nyolcvanas évek és a hírhedt Pablo Escobar érája, aki még a Forbes leggazdagabb emberek listáján is hét éven át szerepelt. Hogy ma ez nincs így, annak az egyik oka az, hogy a mai kápók már diszkrétebbek, de az is, hogy hiába rekordmennyiségű a termelés, már nem központosul annyi egyetlen kézben. Sok a szereplő, ezért az árakat is lejjebb kell vinni azért, hogy tőlük akarjanak vásárolni, és egyre messzebbre kell nagy mennyiségű kábítószert szállítani, ami szintén költséges.
A Kolumbiában termelt kokain ma három fő enklávéból érkezik. Az enklávé kifejezés itt azt jelenti, hogy a területet kvázi "magára hagyta az állam", ellenőrzése felett pedig bűnszervezetek harcolnak. A venezuelai határhoz közeli Catatumbo az egyik, ahonnan a teljes, 54 ezer fős lakosság menekülni kényszerült. A földterületnek nemcsak kokacserje termesztésre alkalmas földje van, de kőolaj-kitermelő hely is, ráadásul logisztikai szempontból is kitűnő adottságai vannak. Van még ezen kívül Putumayo délen és Tumaco délkeleten, a csendes-óceáni partvidék mentén.
Erről a három területről származik a Kolumbiában előállított kokain fele, pedig ezek az enklávék az ország kokaföldjeinek csupán 15 százalékát teszik ki.
Az ok a már említett tudásból eredhet, a szakértők itt találtak olyan kokacserje variánsokat, amelyek termékenyebbek, ellenállóbbak. Olyan locsolási és drónokkal támogatott trágyázási mechanizmusokkal is találkoztak, amelyekkel máshol nem. Az itt lévő cserjék akár évente hatszor is szüretelhetők, míg átlagosan ez évi maximum három, de inkább kettő volt. Ezen kívül egy hektárra levetítve több növény van, a korábbi 4000-6000 helyett 10 ezer.
Még 2023-ban tűnt fel a kolumbiai ügyészségnek, hogy mexikói bűnszervezetek "agrármérnököket" küldtek a dél-amerikai országba, hogy növeljék a kokacserje termékenységét, pontosabban azt, hogy minél több alkaloidot lehessen kivonni belőle (a kokacserje leveléből vonják ki ezt az anyagot). A legtöbb mexikói "kábítószermérnök" "érdekes módon" az említett enklávékban tevékenykedik, azaz nem véletlen a hirtelen fejlődés. Tehát az látszik, hogy a kolumbiai bűnszervezetek és termelők és mexikói kartellek összejátszanak, tudást cserélnek egymással. A szakértők szerint nem lenne meglepő, ha ezek az agrármérnökök már kifejezetten azért mentek egyetemre tanulni, hogy a kábítószer-kereskedelemben kamatoztassák tudásukat.
Még 2024-ben a The New York Times írt arról, hogy a mexikói kartellek kifejezetten kémiaszakos egyetemistákat próbáltak beszervezni, nagyobb részesedést ajánlva nekik mint az átlag tagjaiknak.
Mindezt azért, hogy megerősítsék a fentanil laborjaikat. Ez az az opioid vegyület, amelynek hatása ötvenszer erősebb a heroinnál. Már egy pár sószemcsényi is halálos lehet. Mivel ilyen erős, az amerikai opiátkrízisben is nagy szerepe van. Sokan úgy halnak meg túladagolásban, hogy nem is tudják, a vásárolt szerbe fentanilt kevertek a hatása növeléséért.
A gyártás mellett a szállításra is új technológiákat vetnek be, amiket a kolumbiai hatóságok hasonlóképp igyekeznek feltérképezni, de még őket is sikerül meglepni. A BBC Mundónak nyilatkozott a kolumbiai haditengerészet tisztje, aki a következőt mesélte: "Az egyik jelentésben egy félig merülő tengeralattjáró szerepel, amin személyzet sincs, és az Elon Musk Starlink cége által gyártott antennákon keresztül távolról irányítják, ezen felül pedig műholdon keresztüli irányításra is voltak benne eszközök."
A jelenlegi kolumbiai elnök, Gustavo Petro nem a kokaültetvények felszámolásával, hanem inkább a szállítmányokon való rajtaütésekkel akarja megfékezni a kereskedelmet. Ennek eredményeként 2024-ben összesen 800 tonna kokaint foglaltak le, ami rekordmennyiségnek számít. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy ez a rekordszám nem biztos, hogy beszédes, ugyanis ezt a túltermelés arányában kell nézni.
