Németország;LMBTQ+;szivárványos zászló;

A múlt szombati müncheni Pride-on több ezer szivárványzászló volt látható – többek között a bajor kormányzói hivatal és a tartományi parlament épülete előtt is

Vita a szivárványzászló körül

Egyre többször támadnak Németországban az azonos neműek jogaiért küzdőkre. A statisztika egyre gyászosabb képet mutat.Itthon háttérbe szorult a múlt szombati Pride miatt, hogy Münchenben ugyanekkor mintegy negyedmillióan vettek részt az úgynevezett Christopher Street Day (CSD) alkalmából rendezett felvonuláson. 

A CSD - amelyet a kontinens több városában is megrendeznek az LMBTQ+ személyek jogaiért, valamint a diszkrimináció és a kirekesztés ellen - valójában a Meleg Büszkeség Napjának a németországi és svájci megfelelője. (A CSD-t egyébként az 1969. júniusi Stonewall-lázadás emlékére tartják, amikor New York-i meleg közösség spontán tüntetésekbe kezdett, válaszul a Stonewall Inn kocsma vendégei ellen irányuló rendőrségi razziára.)

A múlt szombati müncheni megmozduláson több ezer szivárványzászló volt látható – többek között a bajor kormányzói hivatal és a tartományi parlament épülete előtt is. Markus Söder miniszterelnök és Ilse Aigner tartományi elnök (mindketten a bajor Keresztényszociális Unió, a CSU tagjai) azt a célt tűzték ki, hogy – Söder szavaival élve – jelzést adjanak a „gyűlölet és a diszkrimináció” ellen.

Július 26-án Berlinben rendezik meg a CSD-t, az eseményre most is több százezer embert várnak. Ezúttal azonban biztosan nem tűzik ki a szivárványzászlót a Bundestag épületére. Míg az előző parlamenti elnök, a szociáldemokrata Bärbel Bas kötelességének tartotta, hogy a törvényhozás így tisztelegjen az egyneműek jogai mellett, a Bundestag új vezetője, a kereszténydemokrata Julia Klöckner ezt NEM támogatja. Az előző évektől eltérően a Bundestag a CSD-n sem képviseltetheti magát zászlóval, a parlament adminisztrációjának tagjai kizárólag magánszemélyként vehetnek részt. A parlament hivatala szerint a Bundestagnak semlegesnek kell maradnia.

„A német parlament épületén egy olyan zászló lobog, amit szinte semmi sem múlhat felül: a fekete-piros-arany a szabadságot, a vélemény- és sajtószabadságot, az egyéniséget – beleértve a szexuális identitást is – jelképezi” – mondta Klöckner, utalva a német nemzeti lobogóra. A parlament elnöke hozzátette, május 17-én, a homofóbia, bifóbia, inter- és transzfóbia elleni nemzetközi napon a szivárványzászlót a Bundestag épületére is kiteszik, de csak ekkor, máskor nem.

Klöckner arra is utalt, hogy a világon leginkább üldözöttek a keresztények. „Akkor nekem is fel kellene tűznöm például egy napra a vatikáni zászlót”, mondta. A zászlóbetiltást egyetlen parlamenti párt üdvözölte: a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD). A párt parlamenti ügyvezetője szerint „ez a helyes irány. Mi mindig is ezt követeltük.”

Az összes többi frakció részéről ugyanakkor éles bírálatokkal illették a Bundestag elnökét. A szociáldemokrata Carola Ebhardt, az SPDqueer (az SPD LMBTQ csoportja) elnöke hangsúlyozza, hogy a tilalom azt jelenti, „hogy az állam többé nem áll nyilvánosan a diszkriminált emberek és kisebbségek mellé”.

Friedrich Merz kancellár viszont támogatásáról biztosította párttársát. Az ARD egyik műsorában ellenezte a szivárványzászló kitűzését a parlamentre, és úgy fogalmazott: „A Bundestag nem cirkuszi sátor.” Ezért „nem lehet minden nap tetszőleges zászlókat kitűzni: a német nemzeti zászlónak és az európai lobogónak van ott a helye”, fogalmazott.

Merzet is bírálatok érték kijelentéséért. „Évek óta nő a queer emberekkel szemben elkövetett erőszak Németországban. Most azonban a CDU még egy szimbolikus gesztust is megtagad, és nevetségessé teszi a jogaikért folytatott küzdelmet” – mondta Heidi Reichinnek, a Bundestag balpárti frakciójának vezetője.

Kijelentését a statisztikák is megerősítik, emlékeztet az osztrák Die Presse. A queer-ellenes bűncselekmények száma a Szövetségi Bűnügyi Hivatal jelentése szerint 2010 óta csaknem tízszeresére nőtt. 2023-ban a bűnügyi rendőrség 1785, LGBTQI-személyek ellen elkövetett bűncselekményt regisztrált. 2022-ben ez a szám még 1188 volt.

Sophie Koch, a kormány queer-ügyi megbízottja ezzel kapcsolatban kijelentette: „A jobboldali körökből a CSD-demonstrációk ellen irányuló mobilizáció az elmúlt években jelentősen megnőtt. Idén alighanem sikerül aktivizálni őket” – mondta a ZDF-nek. A Christopher Street Day (CSD) felvonulásokra ezért fokozott rendőri védelem mellett kerül sor. Az észak-rajna-vesztfáliai alkotmányvédő hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy „egyre nagyobb a jobboldali szélsőségesek és iszlamisták által elkövetett támadások és erőszakos cselekmények kockázata”.

Gelsenkirchenben a CSD-t le is kellett mondani a feszült helyzet miatt. A bajorországi Regensburgban pedig egy fenyegető levél miatt rövidítették az eredetileg tervezett útvonalat. A brandenburgi Eberswaldeban csak fokozott rendőri védelem rendezhették meg a felvonulást. Egy héttel korábban, 20 kilométerre onnan, Bad Freienwaldeban egy sokszínűséget ünneplő rendezvényt támadtak meg maszkot viselő személyek.

A CSD szervezői azonban nem hagyják magukat megfélemlíteni, így idén nyáron számos kisebb kelet-német városban – például Pößneckben (Türingia tartomány) vagy Merseburgban (Szász-Anhalt) – először rendeznek szivárványparádékat. Közismert tény, hogy Kelet-Németországban az AfD különösen erős.

Az Orbán-kormánynak inkább azt kellene elmagyaráznia, miként rontotta el gazdaságpolitikáját.