Alkotmánybíróság;azonos neműek házassága;bejegyzett élettársi kapcsolat;

Alkotmánybíróság: Élettársi kapcsolatként kell elismerni Magyarországon az azonos neműek külföldön kötött házasságát

Az Országgyűlésnek 2025. október 31-ig kell elfogadnia a szükséges jogszabályokat. 

Alkotmányellenes az, hogy Magyarország nem ismeri el a külföldön kötött azonos nemű házasságokat bejegyzett élettársi kapcsolatként – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság.

Mint az RTL Híradó kedd esti adásából kiderül, az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben is megjelent. A jelenlegi rendelkezések szerint Magyarországon továbbra sem házasodhatnak azonos nemű párok, ráadásul a külföldön kötött frigy bejegyzett élettársi kapcsolatként sem fogadható el.

Az Alkotmánybíróság hosszan vezette le két meleg pár esetét, akik Magyarországon szerették volna, hogy házasságukat hivatalosan elismerjék, de sikertelenül. A testület szerint mindez Alaptörvény-ellenes. Most arra szólítják fel az Országgyűlést, hozzanak olyan jogszabályt, hogy a külföldi házasságok bejegyzett élettársi kapcsolatként legyenek nyilvántartásba vehetők. Minderre október 31-ig van lehetősége a törvényhozásnak. Házasságként azért nem lehetséges, mert az Alaptörvény értelmében csak férfi és nő köthet házasságot.

A Háttér Társaság ügyvivője, Dombos Tamás szerint több száz érintett pár élhet Magyarországon. Az ügyet Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció parlamenti frakcióvezetője is felkarolta, aki most az RTL Híradónak árulta el, hogy az alakulata négy másik párttal együtt ősszel az Országgyűlés elé viszi a kérdést Ő maga Brazíliában kötött házasságot, és felháborítónak tartja, hogy Magyarországon sem ezt, sem az EU-ban máshol kötött frigyet nem ismerik el. 

A magyarok többsége egyébként támogatja az azonos neműek házasságát, bár az utóbbi években csökkent a tendencia. 2023-ban a megkérdezettek 67, 2024-ben 62, míg idén 61 százalékuk mondta azt, hogy a melegek hivatalosan is köthessenek házasságot.

Az RTL Híradó megkérdezte az Orbán-kormányt és a Fideszt, hogyan szerez érvényt az alkotmánybírósági határozatnak, adásig azonban nem kapott választ. 

D. Kovács Róbert Antal emlékeztetett, hogy a hatályos kormányhatározat szerint a főváros X. kerületében kell megépíteni a Városligetből elköltöztetett intézmény új épületét. Az önkormányzat milliárdos hitelt is felvett az előkészületekre.