Hosszan tartó súlyos betegség után 78 éves korában elhunyt Clark Olofsson, a világ egyik legismertebb bankrablója. Oloffson egy kisváros, Alvika kórházában töltötte élete utolsó időszakát, haláláról a családja értesítette a helyi sajtót.
A bankrabló résztvevője volt annak a több napig elhúzódó túszdrámának, ami után a világ megismerte a Stockholm-szindróma elnevezést. Clark Olofsson a múlt század hetvenes éveiben a legtöbb időt börtönben töltötte. Elítélték bankrablásért, lopásért, testi sértésért, gyilkossági kísérletért és többször azért is, mert megpróbált megszökni a rácsok mögül. Ezen kívül voltak ügyei, amelyekben őt gyanúsították az elkövetéssel, de a rendőrség nem talált bizonyítékot ellene, ezért felmentették.
Nemzetközi hírnévre 1973-ban tett szert, amikor augusztus 23-án a szökésben lévő Jan-Erik Olsson Stockholmban megpróbált kirabolni egy bankfiókot. Olsson korábban egy börtönben raboskodott Olofssonnal, ahol jó barátok lettek. A svéd sajtóban jelentek meg találgatások arról, hogy a 60 évvel ezelőtti sikertelen akcióhoz Olofsson adhatta az inspirációt, de ezt sem az elkövetők, sem a rendőrség nem erősítette meg.
Olsson nem tudott kijutni a pénzintézetből, ezért hat embert túszul ejtett. A vele lévő emberek életéért cserébe szabad eltávozást követelt, illetve egy autót, a bankban megszerzett pénzt és, hogy helyezzék szabadlábra Olofssont. A rendőrök beengedték Olofssont Olssonhoz.
A túszdráma ezután nem az általában megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Olofsson stílusával a saját oldalára állította a bankban fogva tartott embereket, akik nem a rendőrség munkáját támogatták, hanem a bankrablók szabadon bocsátását próbálták elérni.
Az egyik túszt, Kristin Enmarkot arra is rávette Olofsson, hogy telefonon beszéjen az akkori svéd miniszterelnökkel, Olof Palméval. Enmark megpróbálta meggyőzni a politikust, hogy rendelje el a bankrablók szabadon engedését. Ezen kívül Enmark a televízióban élő bejelentkezésben is nyilatkozott arról, hogy Olofsson nagyon jó ember és nem börtönbüntetés járna neki, hanem szabadság.
Sok embert sikerült a bankrablók pártjára állítani, de a rendőrség nem hagyta meggyőzni magát. A hat napig tartott túszdráma úgy ért véget, hogy a rendőrség speciális egysége a tetőn keresztül behatolt az épületbe és könnygázzal ellenállásra képtelenné tette a túszejtőket és elkapta őket. A bizonyítási eljárást jelentősen megnehezítette, hogy a hat napig túszként fogva tartott emberek közül senki sem volt hajlandó terhelő vallomást tenni Olssonra és Olofssonra.
Stockholm-szindróma
Stockholm-szindrómának nevezik azt a pszichológiai állapotot, amikor a kívülálló számára érthetetlen módon a bántalmazott továbbra is ragaszkodik a bántalmazóhoz, bármi is történt vele, fölmenti azt, aki fájdalmat okozott neki. A kifejezés egy svéd pszichiátertől és kriminológustól, Nils Bejerottól származik. Fő kutatási területe a Stockholm-szindróma mellett a kábítószerrel való visszaélés volt.
