Európai Unió;Brüsszel;Ukrajna;Orbán Viktor;Kossuth Rádió;

Orbán Viktor: Ha az ember ránéz Budapestre káoszt, dugót, csődöt, Pride-ot lát

Óriási ellenszélben állítottuk meg Ukrajna uniós csatlakozását – büszkélkedett a miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában. Azt is közölte, hogy „megjöttek az amik, az újak”, amivel a mi álláspontunk többségbe került és NATO-állásponttá vált.

Tegnap a Voks2025 több mint kétmillió szavazatával megállítottuk Ukrajna uniós csatlakozását. Óriási ellenszélben tettük – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában, amit ezúttal Brüsszelből bejelentkezve adott. Hozzátette, az uniós vezetők nem értenek egyet, ők azt akarják, hogy Ukrajna minél előbb tag legyen, keresik a megoldást, hogyan lehetne félretolni a magyarokat. Ez – folytatta – eddig se ment nekik, pedig eddig egymaga állt az útjukban, most viszont már 2 millió 200 ezren vannak.

„Mi értjük az ukránokat, látjuk a rendkívül nehéz helyzetüket, a hősies küzdelmüket is látjuk, azt is látjuk, hogy segítségre van szükségük, de mi úgy akarunk nekik segíteni, hogy közben magunkat nem tesszük tönkre” – fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök leszögezte, számos lehetőség van az együttműködésre, de az nem azonos a tagsággal. „A mi döntő érvünk mégiscsak az, hogy ez egy olyan ország, ami háborúban áll” – hangsúlyozta, majd megismételte, ha egy háborúban álló országot felvennének az EU-ba, akkor felvennék velük együtt a háborút is. Orbán Viktor hozzáfűzte, most akarják felvenni Ukrajnát az Európai Unióba, nem pedig „majd”, ezért „egy közvetlen fenyegetésről beszélünk”.

„Az ukránok – önhibájukon kívül – de mégis, ma egy definiálatlan entitás. Senki se tudja megmondani, mi az, hogy Ukrajna. Azt tudjuk, hogy mi volt. Azt se tudjuk, hogy most éppen mi, és azt se, hogy mi lesz belőle, mi marad belőle”

– fogalmazott a miniszterelnök. Majd megjegyezte, olyan dolgot akarunk felvenni az EU-ba, ami nincs körülhatárolva.

Az unió – folytatta – nem egy katonai szövetség, hanem egy politikai és gazdasági együttműködés. Ukrajnát nem lehet felvenni a NATO-ba, ha ez megtörténne, az azt jelentené, hogy „másnap a harmadik világháborúban vagyunk”.

Orbán Viktor a NATO-csúcsról azt mondta, „megjöttek az amik, az újak”, amivel a mi álláspontunk többségbe került, „ez lett a NATO-álláspont”. Az unió – folytatta – nehezebb, mert Brüsszel egyre inkább úgy viselkedik, mint Moszkva, ami olyan hatalmi központ volt, ahonnan utasításokat küldözgettek Budapestre. „Ezt csinálja Ursula von der Leyen meg Weber úr”, részben közvetlenül, részben pártjaikon, a Tiszán és a DK-n  keresztül – állapította meg. Majd leszögezte, nem kell megijedni attól, hogy egyedül vagyunk, mert ez volt a migráció ügyében is. Úgy véli, először a Közép-Európai országokban változik majd meg a hangulat, mert ők vesztenek rajta elsőként Ukrajna uniós felvételével.

„Nem lesz ebből semmi, becsapják és átverik, morálisan vállalhatatlan módon a brüsszeli vezetők az ukránokat, akikkel őszintén és egyenesen kellene beszélni”

– hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor közölte, Brüsszelben azt akarják elérni, hogy olyan kormány legyen, ami mindig úgy szavaz, ahogy Ursula von der Leyen vagy Manfred Weber akarja. „Én tegnap a magyar ellenzék gazdáival vitatkoztam” – fogalmazott, hozzáfűzve, szerinte a Tisza Párt és a DK csak „a brüsszeliek megbízottjai”.

Az orosz energiahordozók behozatalának tiltására vonatkozó tervről Orbán Viktor közölte, hogy az nem is volt napirenden, jövő héten folytatódik a küzdelem a külügyminiszterek szintjén.

„Tegnap tárgyaltam a szlovákokkal, egységben vagyunk velük, nem tudjuk elfogadni azt az uniós követelést, hogy ne vásároljunk orosz olajat meg gázt. A szlovákok is csehül állnak abban az esetben, ha ez bekövetkezik, mi is”

– jelentette ki. Majd azt üzente, mondjanak már egy érvet egy magyar miniszterelnöknek, hogy miért kellene neki hozzájárulnia egy olyan döntéshez, aminek következtében a magyar háztartások 3,5-szer nagyobb gázszámlát fognak fizetni. „Miért kéritek ezt tőlem? És egyáltalán hogy jut eszetekbe ez a marhaság?” – tette fel a kérdést.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság elnöke azt üzente a magyar hatóságoknak, engedélyezzék a Budapest Pride-ot, a kormányfő úgy vélekedett: Ursula von der Leyen Magyarországot egy alárendelt országnak tekinti és azt gondolja, Brüsszelből utasíthatja a magyarokat arra, hogyan éljenek, mit kedveljenek, mit tiltsanak és mit ne.

Orbán Viktor leszögezte: a jogszabályokat a jogalkotó hozza létre, aki leírja, hogy egy adott kérdésben mit fogad el és mit büntet, a jogszabályokhoz pedig indoklások társulnak. „A magyar jogszabályok egyértelműek. A rendezvény megtartásához bejelentés kell és a rendőrségnek erre rá kell bólintania. Ha a rendőrség ezt megtagadja, akkor bírósághoz lehet fordulni. És akkor a bíróság szava dönt. Ez az eljárás” – fogalmazott. Aki – folytatta – ezt az eljárásrendet nem tartja be, az olyan rendezvényt szervez, illetve olyan rendezvényen vesz részt, amelyet egyébként a jog tilt. Ez azt is megmondja, hogy ha valaki ilyet csinál, az milyen jogkövetkezményekkel jár.

„Felnőtt emberek vagyunk. Mindenkinek azt tanácsolom, döntse el mit akar. Tartsa be a jogszabályokat, én ezt teszem, nekik is ezt tanácsolnám. Ha meg nem tartja be, akkor számot kell vetni a leírt, világos jogszabályi következményekkel”

– jelentette ki. Majd megjegyezte, a rendőrség feloszlathatná akár az ilyen rendezvényeket, mert van joga ehhez, de Magyarország civilizált ország, „nem szoktuk bántani egymást”, a jogkövetkezmény nem érheti el a fizikai bántalmazás szintjét.

A Fővárosi Közgyűlésről a miniszterelnök közölte, ha az ember ránéz Budapestre „káoszt, dugót, csődöt, Pride-ot lát”. „Nem is akarok beleszólni, mert ez a főváros dolga. Csak azt tudom mondani, hogy így, ahogy az egész van, ez méltatlan” – fogalmazott. Majd közölte, a főváros olyan vezetést érdemelne, ami nem engedi Budapest leromlását, hiszen ebben a városban lehetne jól élni.

Kapu Tibor űrutazásával kapcsolatban a kormányfő azt mondta, Magyarországon a nyilvánvalóan jó ügyért is meg kell harcolni, vita nélkül nem lehet itt jó dolgot csinálni. De ez nem baj, most mindannyian büszkék vagyunk, és erre jó okunk van.

„Megemeljük a kalapunkat, és köszönjük hogy dicsőséget szerzett Magyarországnak”

– üzente a kormányfő. Beszélt arról is: komoly tudással rendelkező magyar cégek vannak, melyek különféle űrmissziókhoz szakmai, tudományos, szellemi hozzájárulást adnak, „az űrbiznisz Magyarországon nem egy elérhetetlen terület”. Ezért – folytatta – nem árt, ha Magyarország néha egy-egy szimbolikus üggyel jelzi – mint most az űrhajósával – hogy a jövő iparágában egyébként mi is ott vagyunk.

Többeknek a keze tört el, de volt olyan gyerek, aki a fejét ütötte be, míg mások zúzódásokat szenvedtek.