Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgál az űrben

Kapu Tibor új nyomkövetési módszert vizsgál a HUNOR program keretében a magyar űrmisszió során – közölte a HUN-REN Kommunikációs Főosztálya csütörtökön.

A közleményben kiemelték, hogy a magyar kutatóűrhajós által vizsgált szenzorokat a gyógyászatban, a robotikában és a videójátékokban is alkalmazzák. A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kísérletének eredménye hasznos lehet az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor.

A tájékoztatás szerint a HUNOR IMU-DRS (IMU – Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján. Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék. A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.

A feladat technikai hátterét egy mobileszköz és egy, speciálisan erre a célra fejlesztett alkalmazás biztosítja. A kísérlet első fázisában az űrhajós a mobileszközzel a kezében különböző mozdulatsorokat végez, a kifejlesztett alkalmazás pedig eltárolja a mozgás alatt keletkező mérési adatokat. „Az adatokat ezt követően a Földre sugározzák, hogy kiértékelhessék, elemezhessék őket. A második fázisban pedig megkíséreljük a mobileszköz által leírt pályákat rekonstruálni” – idézték a közleményben Kornyik Miklóst, a projekt vezetőjét, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársát.

A kutatás az űreszközök rövid és középtávú tájékozódásában segíthet, valamint a Nemzetközi Űrállomás szempontjából is hasznos lehet. „A Föld körüli pályán túli alkalmazás mellett más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat az algoritmus, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk” – tudatta a HUN-REN Rényi kutatója.

Hozzátette: „Az IMU szenzorok felhasználási területe széles körű, a gyógyászat, a robotika, a videójátékok, a repülőszimulátorok és a különböző fitnesz eszközök esetében is jó szolgálatot tesznek, így a velük kapcsolatos kutatások emiatt is indokoltak. A szenzorral kapcsolatos új tudás ugyanis hasznára válhat a különböző IMU-kal dolgozó szakterületeknek is".

A közleményből kiderül az is, hogy a kutatás folytatásaként egy miniatűr űrdrónt szeretnének felküldeni, amely képes kézi és automata irányításra is. Ezek a drónok az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget. 

Mint arról beszámoltunk, többszöri halasztás után Kapu Tibor és társai a floridai Kennedy Űrközpontból szerdán amerikai keleti parti idő szerint 2 óra 32 perckor (kelet-európai idő szerint 8 óra 32 perckor) elindultak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Peggy Whitson amerikai kapitány mellett a lengyel Sławosz Uznański-Wiśniewski és az indiai Subansu Sukla utazik a magyar asztronautával az Axiom Mission-4 (Ax-4) nevű misszióban. 

Az Elon Musk-féle Space X Crew Dragon nevű űrkapszuláját egy Falcon 9-es rakéta juttatta a világűrbe. Kapu Tibor két hetet tölthet el a kozmoszban, ahol ennyi idő alatt 25 kísérletet végez el, ezen kívül részt vesz még öt másik projektben is. Útjának a kiadásait a magyar állam finanszírozta, az összköltség Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2022-es közlése szerint 100 millió dollár. A kilövés után Kapu Tibor azt üzente, hogy 15 millió magyar emelte a világűrbe.