Belátjuk, van valami ferdeség abban, hogy miközben Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő azt írja a Facebookon, hogy Iránnal a világháború előszobájába léptünk, akkor mi a schengeni egyezmény 40. évfordulójával foglalkozunk, de hát valakinek a józan észhez is tartania illenék magát, ha már a világ megőrült körülötte.
És hogy a józan észről nem érdemes lemondani, azt éppen ezt a 700 lelkes szőlőtermelő luxemburgi falucska igazolja.
Ki a fene adott volna egy árva fityinget is a határok nélküli nélküli Európa álmáért, egy olyan földrészen, amely két világháborúért felel, s amelyet még ma is tép a nacionalizmus? Mégis, a schengeni egyezmény immár elmúlt 40 éves.
A szabadság szimbóluma lett, a határok nélküli Európáé, ahol 29 ország csaknem 450 millió polgára mozog személyi igazolvány illetve útlevélvizsgálat nélkül.
Robert Schuman, Luxembourg város szülötte francia külügyminiszterként 1950. május 9-én mondta el híres párizsi beszédét, felhívva Európát az egyesülésre, a szén és az acél békés felhasználására. 1990. június 19-én írták alá az egyezményt szentesítő megállapodást. Ezen megállapodás adta meg az egyezmény jogi kereteit, amelyek 1995. március 26-án léptek hatályba. Ekkorra már csatlakozott Spanyolország és Portugália is. A schengeni egyezményt végül az 1999-es amszterdami szerződés emelte be az Európai Unió keretrendszerébe. A schengeni térség ma 25 uniós országot foglal magában, és tagja négy unión kívüli, az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz (EFTA) tartozó állam is: Svájc, Lichtenstein, Izland és Norvégia. Magyarország 2007. december 21. óta tartozik a „határok nélküli” Európához.
Mi is tehát Schengen? A személyek és áruk szabad mozgása. Amihez annyira hozzászoktunk, hogy a hiánya csak akkor tűnne fel, ha megszűnne.
Mondjuk, ha például a magyar állam annyira túlhajtaná a fennen hangoztatott szuverenitást, hogy az értelmetlenné tenné az európai közösségi létet. Ez nem csak a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat, a tőkemozgást, de az emberi viszonyrendszert is ellehetetlenítené. Akkor következne be az, amivel a kormányfő most oktalanul riogat, Magyarország lényegében megszűnne szuverén állam lenni, mert Európa közepén életképtelen alakulatként tengődhetne csak. Józan ésszel belátható, az országnak csupán Európa részeként van jövője, minden olyan elképzelés, amely kiszakítaná ebből a természetes létből a vesztét okozná. Ezért nincs semmi értelme az EU-n kívüli létnek, de még csak a szuverenista tömörüléseknek sem. Ezt a természetes létet jelenleg nem veszélyezteti semmi és – ritka történelmi pillanat -, és senki.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn jelentette be: „Elég volt a brüsszeli háborús logikából!” A kormányfő szerint az iráni–izraeli háború tovább emeli az energiaárakat. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői Facebook-bejegyzésében éles kritikát fogalmazott meg Brüsszel energiapolitikájával szemben, miközben arról írt, hogy az iráni–izraeli háború következtében tovább emelkednek majd az energiaárak Európában, eközben „Brüsszel lábon lőné az európai ipart az orosz energiahordozók kitiltásával”.
Félelmetes, de semmiképpen nem természetes az, ahogyan a magyar kormányfő a világot szemléli. Teljesen belegabalyodott saját démonai pókhálójába.