Életének 95. évében, június 21-én Budapesten elhunyt Bertalan Tivadar Kossuth-díjas festőművész, grafikus, látványtervező, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja – adta hírül a Fidelio. A több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, artdirektora, továbbá táblaképek, grafikák, „egyszemélyes" könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, prózai szövegek és illusztrációk alkotója, akit Jean Delannoy, a neves rendező, a Francia Filmakadémia elnöke a világ egyik legjobb artdirektorának tekintett.
– Bertalan Tivadar 1930. október 2-án született Budapesten. A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett, osztálytársai közt volt Szakonyi Károly író, Szinetár Miklós rendező, színigazgató, és a zenetörténészként ismertté vált Bónis Ferenc – olvasható a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nekrológjában. A művész 1950-ben felvételt nyert az Iparművészeti Főiskola szcenika tanszakára. Diplomájának kézhezvétele után mindjárt bekerült a hazai és a nemzetközi filmgyártásba, a Magyar Filmgyártó Vállaltnál lett látványtervező. 1954-ben gyakorlati munkaként Varga Mátyás díszlettervező mellett a Rákóczi hadnagya című magyar játékfilm látványtervét készítette el. 1955-től 1991-ig a MAFILM-nél dolgozott, kezdetben tervező, majd vezető tervező, végül művészeti vezetői beosztásban. 1955-ben első önálló tervezői feladata a Bartók-emlékfilm volt, Takács Gábor rendezésében. Nevét leginkább a Tenkes kapitánya című, 1961-1962-ben forgatott magyar filmsorozat tette ismertté idehaza.
1977-1980 között a Francia Filmakadémia elnökével, rendezőjével, Jean Delannoy-val három filmen is dolgozhatott: a Nagy Károly 1977-ben, a Manon Lescaut 1978-ban és a Luther Márton 1980-ban készült el. Bertalan Tivadar művészeti vezetőként irányította filmjeinek látványvilágát és kivitelezését is. 1977-1989 között még nagyobb kihívást jelentett számára, amikor különböző díszletezéssel készítette el az Anna Karenina (1977) és a Koldusopera (1988) látványvilágát, amerikai és angol filmprodukciókhoz. 1992-től kizárólag festészettel és írással foglalkozott. Nevéhez fűződik több mint kétszáz filmterv, több száz táblakép és festmény, grafikák, közel kétszáz díszletterv, tíz könyv, valamint számos illusztráció.
