A héten minden külön bejelentés nélkül négymilliárd dolláros (mintegy 1400 milliárd forintos) kötvénykibocsátást hajtott végre az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – írta meg a Portfolio külföldi hírügynökségek piaci információi alapján. A Reuters és Bloomberg hirügynökség információi szerint az ÁKK 3, 5, illetve 10 éves lejáratú dollárkötvényeket bocsátott ki, a kötvények árazásról pedig majd csak a jövő héten ad tájékoztatást. A korábbi gyakorlat szerint a kibocsátás elindítását külön közleményben szokták bejelenteni, ám valami ok miatt most ettől eltekintett az adósságkezelő.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) június 10-én jelentette be, hogy az idei költségvetés törvényt sem tudja betartani, a hiány magasabb lesz a törvényben tervezettnél, emiatt többletfinanszírozásra lesz szüksége. Akkor a magasabb kiadásokat és hiányt a vártnál lassabb GDP-növekedéssel, a nem tervezett választási osztogatásokkal (anyák szja-mentessége) magyaráztak. Bár az NGM „csak” 651 milliárd forinttal emelte meg hiányt, az ÁKK most mégis 1400 milliárd forint értékben bocsát ki a tervek szerint kötvényeket. A kincstári magyarázat szerint azért, mert 2026-ban a választások előtt már nem terveznek devizában eladósodást, és tartalékolnak. Ez elfogadható magyarázat, annak ellenére, hogy a kormány, illetve az NGM minden költségvetéssel kapcsolatos bejelentését érdemes fenntartásokkal kezelni. A másik magyarázat az lehet, hogy még további, be nem jelentett választási osztogatásra készülnek, más forrás híján hitelből.
A 2025-ös költségvetés is összeomlott, a várható hiány mintegy 651 milliárd forinttal magasabb lesz a törvényben engedélyezettnélNagy Márton miniszter az elmúlt napokban többször leszögezte, hogy a magyar költségvetés stabil lábakon áll, pénteken erről Luxemburgban az uniós pénzügyminiszterek tanácsa előtt is beszélt. Ha ez igaz lenne, akkor nem lenne szükség terven felüli eladósodásra. A kormány idénre az államadósság minimális csökkentését tervezte – ahogy ezt a fideszes „alaptörvény” elvileg előírja. Az államadósság nominálisan folyamatosan növekszik, ám várhatóan idén és jövőre is emelkedik a GDP-arányos adósságmutató is. Tavaly az államadósság mértéke a bruttó hazai termék (GDP) 73,5 százalék volt, amit az idén 73,1 százalékra jövőre 72,3 százalékra kellene csökkenteni. Jól jelzi az adósság elszállását, hogy 2025 első negyedévének végére az államadósság mértéke 75,5 százalékra ugrott, ez követte a mostani kötvénykibocsátás, ami a GDP 1,6 százalékával növeli tovább az adósságot. Mivel idén a tervezett 3,4 százalékos GDP növekedés nem érhető el – borítékolható, hogy az adósság emelkedik.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. minap készül elemzése szerint a magyar kormány az EU-ban a legdrágábban tud csak eladósodni, a legutóbbi dollárkötvény-kibocsátás során 6–7 százalékos hozamszintek alakultak ki a különböző lejáratok esetében. Ez a finanszírozási szerkezet költségessé teszi az eladósodást, ami hosszabb távon jelentős terhet ró az államháztartásra. Ezzel párhuzamosan az államadósságon belül a devizában fennálló hányad meghaladta a 30 százalékos szintet, ami egy esetleges forintgyengülés esetén további kockázatot jelent – hívta fel figyelmet a GKI. Ezek az egymásra épülő kockázatok azt valószínűsítik, hogy a következő kormány kénytelen lesz kormányzását költségvetési kiigazításokkal kezdeni.
