Lesz Pride, nem lesz Pride
Egy héttel az esemény tervezett időpontja előtt e téren még mindig legalább annyira sokszínűek az álláspontok és határozatok, mint maga a Pride. Azóta, hogy Orbán Viktor évértékelőnek nevezett februári kampánynyitó beszédében megüzente, felesleges a szervezőknek az idei felvonulással bajlódniuk, futnak a jogalkotók és a rendőrség a miniszterelnök szavai után.
A szivárványos értelmezési kavalkád legújabb felvonásaként a hét elején Karácsony Gergely bejelentette: június 28-án a Budapesti Büszkeség Menetét a Fővárosi Önkormányzat fogja megrendezni, így nem kell hozzá semmiféle hatósági engedély. A BRFK azonban közölte: betiltja a rendezvényt. „A Budapesti Rendőr-főkapitányság egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot, ezzel az erővel az unikornisok sétáltatását is betilthatta volna” - reagált rögtön a főpolgármester, aki azt is tudatta: a Fővárosi Önkormányzat június 28-án megrendezi a Budapest Büszkeség szabadságünnepet, mint önkormányzati rendezvényt. És pont.
Hogy akkor most legális lesz-e vagy sem a Pride, arról még az Európai Bizottság szóvivője sem akart a Népszavának találgatásokba bocsátkozni. Mindenesetre az esélyegyenlőségért felelős uniós biztos, Hajda Lahbib Budapesten lesz a Pride idején, és a jogi helyzettől függetlenül ott lesz a Pride-on mintegy hetven európai parlamenti képviselő is.
A Budapest Pride tapasztalatait Pécsen is nagyon várják, mert továbbra is meg szeretnék ott is rendezni a szivárványos felvonulást. Riportunkból kiderül, mit gondolnak minderről a helyiek. A Republikon Intézet országos mérése szerint egyébként a magyarok kétharmada szeretné magáról azt gondolni, hogy LMBTQ-támogató, de a valóságban ennél árnyaltabb a kép.
Jogvédelem, jogállamiság és a pénz
Szembement az Orbán-kormány akaratával a héten a Fővárosi Törvényszék, amikor helyt adva Budapest azonnali jogvédelmi kérelmének, és megtiltotta a Magyar Államkincstárnak a szolidaritási hozzájárulás - május, június, július és augusztus hónapra - kiszabott részleteinek beszedését a fővárostól. Egyúttal elrendelte, hogy az államkincstár fizesse vissza a május végén inkasszózott 10,2 milliárd forintot és kamatát.
A visszautalás meg is történt, ám a főváros ettől még nincs sokkal jobb helyzetben.
A Pride betiltása egyébként az Európai Parlamentben is ismét téma volt, egy jelentésben pedig a brüsszeli képviselők felszólították az Európai Bizottságot a magyarországi kifizetések felfüggesztésére mindaddig, ameddig valamennyi jogállamisági kritérium nem teljesül.
Nem innen fizetnék, mégis hiányosan érkeznek a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt leölt állatok után járó, kormány által ígért támogatások az érintett gazdaságokhoz.
Európa szegényházában áttört a Tisza
Más, szintén nem túl pozitív jelentések is napvilágot láttak Magyarországról. Az Európai Bizottság szerint kormányzati korrupció, növekvő szegénység, gyenge oktatási és gazdasági teljesítmény jellemzi hazánkat.
Az Eurostat a háztartások fogyasztását – azaz pénzköltési lehetőségeit - mérő adatai alapján - miután 2023-ban Bulgáriával azonos értékkel az Európai Unió utolsó helyezettjei voltunk - most már egyedül állunk az EU utolsó helyén. A magyarországi infláció eközben a dobogón maradt az Unióban. Az árrésstop viszont csupán lefojtja az inflációt, járulékos költsége pedig sokkal nagyobb lesz, mint amit most nyerünk vele - erről Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára beszélt a Népszavának. Mindeközben az Orbán-kormány 1100 milliárdnyi vagyont ajándékozott el 2020-23 között, de privatizációs bevétele csak 130 milliárdot tett ki.
A Mérlegen az állam címet viselő kutatás alapján a magyarok csaknem fele szerint igazából egy kormányváltás lenne képes javítani a közszolgáltatások színvonalán. Már többen is vannak azok, akik Magyar Péter pártjának győzelmére fogadnak 2026-ban, mint akik a Fideszére. A Medián legutóbbi mérése szerint Magyar Péter pártja több lélektani határt is átlépett. A választani tudó „biztos” szavazók körében a Tisza Párt támogatottsága már 51 százalék a Fidesz 36 százalékával szemben. Sőt, Magyar Péter pártja a Fidesz eddigi bázisának számító falvakban is utolérte a kormánypártokat.
Mindeközben a kormányközeli közvélemény-kutatók feltűnően hallgatnak. Jámbor András viszont bejelentette: nem indul a 2026-os választáson.
Nem lép vissza ugyanakkor Kiss László. Óbuda-Békásmegyer DK-s polgármestere a Népszava Törésvonal című műsorában kijelentette: "nincs okom, hogy lemondjak, nem kell megvédenem a saját legitimációmat". Kilenc hónapot töltött letartóztatásban súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával, de úgy véli: ez egy politikai ügy, amelyben az ügyészség váltakozva hazudik és csúsztat.
A korrupció ügye egyébként a Tisza-szavazók körében a legnagyobb kormányzati kudarcok között szerepel első helyen - erről Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója beszélt a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetések rendezvénysorozat negyedik részében. Szerinte a korrupciót inkább megbocsátanák az emberek, ha azt látnák, kompetensebb Orbán Viktor és a Fidesz, mint az ellenzék. Csakhogy ez már nem így van, a Fidesznek pedig nem maradt jobb kártyája, mint Ukrajna. Sőt, egy rendelettervezetben már odáig is eljutottak, hogy hadiállapot esetén Rogán Antal akár teljes, korlátlan cenzúrát is üzemeltethet Magyarországon.
Forró helyzetek
A Policy Solutions vizsgálata alapján egyébként a legrosszabb véleményt az egészségügyről és a közutak állapotáról fogalmazták meg a megkérdezettek.
Maguk az egészségügyi dolgozók is elégedetlenek. Nem tudják elfogadni sem az arcfelismerésre alkalmas kamerarendszerek felszerelését, sem azt, hogy két évig ne kapjanak béremelést, s boldoguljanak addig is Takács Péter javaslata alapján az amúgy mindenkinek járó adókedvezményekből.
A Népszava Szike podcastje ezeket a kérdéseket járta körbe Soós Adriannával, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnökével, Sütő Renátával, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnökével, valamint Pápai Tiborral, az ápolóképzésben felnőtteket oktató szakemberrel.
Takács Péter egészségügyi államtitkár és a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa, Kulja András egyébként június 23-án vitázik az ATV-ben. Vélhetően szót ejtenek majd arról is, hogy bár a Kúria ítélete kimondta: a háziorvosok nem kényszeríthetők szerződés nélkül ügyeletre, az Orbán-kormány egy utolsó pillanatban bedobott módosítással beleerőszakolta az aktuális salátatörvénybe, hogy a háziorvosok akár szerződés nélkül is kötelezhetők a mentőszolgálat által szervezett alapellátási ügyeletre. A törvénymódosítás tovább erodálja a betegek önrendelkezési jogait, teljesen kiszolgáltatja őket a rendszer kényének-kedvének.
Kulja András jó eséllyel kérdezni fogja az államtitkárt az idei kórházi klímahelyzetről is, vagyis arról, hogy 30 fok feletti hőmérsékletben műtenek a Jahn Ferenc kórházban.
Forró a helyzet a Balatonnál is, nem csak az időjárás miatt, hanem mert a munkaadók alig találnak embert a vendéglátóhelyekre. Szinte all inclusive ellátást akarnak – vélik az álláskeresőkről, akik viszont úgy látják, nagy az ígérgetés, de a végeredmény rabszolgamunka.
A magyar dolgozó egyébként nem csak a Balatonnál hiánycikk, egyre több gazdaságban kénytelenek vándorbrigádokat, ázsiaiakat fogadni a mezőgazdasági idénymunkákra.
A globális változások eközben már elérték a Balatont is, a tó és környéke erőteljes zöldben játszik: már Siófoknál is szemmel láthatóan megkezdődött az algásodás, a parton pedig hatalmas rajokban zümmögik át az estéket és éjjeleket az árvaszúnyogok.
Nem hallgatnak a fegyverek
Egyre világosabbá válik, hogy akár hetekig, hónapokig elhúzódó konfliktus jöhet azután, hogy Izrael múlt pénteken támadást indított Irán ellen.
Miközben Benjamin Netanjahu már Ali Hamenei ajatollah likvidálására tesz félreérthetetlen utalásokat, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője azonban Donald Trump amerikai elnök feltétel nélküli megadásra való felszólítására reagálva azt közölte: Irán soha nem fogja megadni magát a nyomásnak. Bármeddig is húzódik el a háború Izraellel, Irán gazdasága még súlyosabb válságba sodródik.
Egyre nagyobb árat fizet Izrael is az iráni elleni háborúban, de a lakosság és a politikai ellenzék is egy emberként áll Netanjahu mögött. A múlt a péntek óta dúló háború kapcsán Nagy Gabriella, Izrael egyetlen magyar nyelvű portáljának felelős kiadója arról beszélt a Népszavának: a lakosság teljes mértékben támogatja a Felkelő Oroszlán hadműveletet, következésképpen a mögötte álló miniszterelnököt és kormányát.
Az, hogy mennyi ideig tart a háború Izrael és Irán között, Donald Trump döntésétől is függ. Aki döntött, várt egy kicsit, aztán lesújtott, az Egyesült Államok Izrael oldalán beszállt a konfliktusba azzal, hogy az amerikai légierő szombat este csapást mért Irán három fő nukleáris létesítményére Natanzban, Iszfahánban és Fordóban.
Vagy igen, vagy nem, de azt nagyon is talán! - a dobókocka és Trump működése közötti viszonyt igyekeztünk felfejteni Heti abszurd rovatunkban.
Lehetséges-e a konfliktusnak rövid távú katonai kifutása, vagy a Közel-Keleten is egy elhúzódó, hosszú háborúra kell majd berendezkednie a világnak? - A gyermekvédelem aggasztó helyzete mellett ezt a kérdést is körbejártuk Hol élünk? közéleti podcastunk eheti adásában.
Hogy milyen ma fiatalnak lenni Magyarországon, akár a gyermekvédelmi rendszerben, akár azon kívül, arról a Népszava és az Esterházy Alapítvány élet.történet. pályázatára beérkezett írásokból is képet kaphattunk. A díjátadón részletek is elhangzottak a győztes pályaművekből, érdemes végig nézni erről készült videónkat.
Adósságok
Adósak a magyar pártok azzal, hogy programjukban szerepet kapjon az öt „nem termelő ágazat”: egészségügy, oktatás, természetvédelem, a szegények ellátása és a kultúra – vetette fel sok minden más mellett Szinetár Miklós, Kossuth-díjas színház- és filmrendező a Népszava-estek nyári szünet előtti utolsó alkalmán.
Adós a jelenlegi kormány annak magyarázatával, miért ódzkodik, hogy érdemi forrást fektessen a kultúrába. Mindenesetre az idei, 96. Ünnepi Könyvhét hetvenezer látogatója bizonyítja, igenis van igény rá.
A fideszes káderképző által felvásárolt Libri sem indokolta, miért G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című könyve nyert díjat Az év történelmi tényirodalma kategóriában. Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke pedig adós egy bocsánatkéréssel azután, hogy „elhatárolódók meg a hisztériázók kórusaként” aposztrofálta azokat – a Népszavát is –, akik a legnagyobb hazai könyvkiadó és kereskedő cég, a Libri függetlenségéért aggódtak.
És egy adósság, amit végre törleszt a magyar kulturális élet, benne a művészettörténet: a Budapesti Történeti Múzeum méltó életműkiállítást rendezett Marastoni Jakabnak, az Első Magyar Festészeti Akadémia megalapítójának, Lotz Károly, Teleki Blanka és Zichy Mihály mesterének.
Kivégzés és tanévzárás csak fehér ingben
Végezetül a maratoni tanévzáró beszédek idején ajánljuk Papp Sándor Zsigmond írását Szép Szó mellékletünkből mindenkinek, akit úgy szocializált a magyar iskolarendszer, hogy ami fontos, az csak fehér ingben történhet meg az emberrel, legyen az évzáró vagy kivégzés (lásd még: Baradlay Jenő). Mert ahogy publicistánk írja: „Talán épp onnan kezdődik a valódi szabadság, hogy nem a jól megválogatott szavakban élünk, valamiféle álvalóságban, hanem a fésületlenebb tetteinkben. Nem az ünnep izzadós feszengése a fontos, hanem az, hogy mit csinálunk utána.”
