Sokaknál kiverte a biztosítékot nemrégiben, amikor Pokol Béla, a Torgyán-féle Kisgazdapárt egykori parlamenti képviselője, 2011-2023 között a NER kegyéből alkotmánybíró, valamint politológus-jogászprofesszor az alaptörvény módosítását javasolta. Ez - elképzelései szerint - szűkítené és korlátozná egy esetleges új hatalom alkotmányjogi mozgásterét.
A Pokol-javaslat megakadályozná, hogy az új kormány és parlamenti többség feles többséggel módosítson kétharmados jogszabályokat vagy az Alaptörvényt. Ennek érdekében az Alaptörvény keretei között még a választások előtt felállítanának egy Alkotmányvédelmi Tanácsot, melynek tagjai NER kinevezettek lennének: a jelenlegi köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az ÁSZ elnöke. Ez az Alkotmányvédelmi Tanács felfüggeszthetné a (nem fideszes többségű) Országgyűlés működését, az új kormány jogkörét is átvenné, és "alkotmányvédelmi helyzetet" hirdethetne ki.
Egy ilyen jogintézmény, ha felállna, tovább gyengítené az Országgyűlés jelenleg is súlytalan szerepét. A már most is létező Költségvetési Tanács jelenleg is megvétózhatja a parlament által elfogadott költségvetési törvényt. (A Költségvetési Tanács állam az államban, 2021. szeptember 23.) Míg az Alkotmánybíróság még csak nem is vizsgálhat pénzügyi, gazdasági és költségvetésű törvényeket, addig a költségvetés tekintetében a Költségvetési Tanács az Országgyűlés felett áll. Ha a tanács megvétózza a Parlament által elfogadott költségvetést, akkor a javaslatukra a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést. Ehhez még az Alkotmánybíróságnak sincs joga.
Hasonló logika alapján az Alkotmányvédelmi Tanács szintén az Országgyűlés fölé helyeződne, tehát akár el is lehetetleníthetné egy új Országgyűlés működését. Ami bennem számos alkotmányjogi aggályt ébreszt.
Mi lesz az Alkotmánybírósággal? Annullálódik vagy duplikálódik? Vizsgálhatná-e egyáltalán az Alkotmánybíróság az Alkotmányvédelmi Tanács létrejöttét, szerepét, működését, hatáskörét? Különösen, hogy ez az Alkotmányvédelmi Tanács a javaslat szerint akár felül is írhatná a választásokon kialakult népakaratot. Igaz, a NER kompatibilis Alkotmánybíróság ebben minden bizonnyal partner lenne.
Miféle alkotmányvédelemről van szó, ha jól érzékelhetően az a cél, hogy a jelenlegi hatalmat akkor is hatalomban tartsák, ha a választáson a választópolgárok leváltják? Ráadásul - mint azt már számos alkalommal kifejtettem (Az Alaptörvény sohasem létezett, 2021. június 1.; A mai Magyarország alkotmányjogilag nincs is, 2023. október 2.) - az Alaptörvényt nem jogszerűen, nem a jogalkotás előírásainak megfelelően alkották meg. Ezért is az Alaptörvény és annak minden módosítása alkotmányellenes, jogilag nem létező normát pedig nem lehet jogszerűen módosítani. Vagyis az Alkotmányvédelmi Tanács felállítása is jogellenes lenne.
A jogilag tehát nem létező Alaptörvény T) cikk (2) bekezdés szerint "Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet." Vagyis az Alaptörvény önmagát nem tartja, nem nevesíti jogszabálynak.
Márpedig ha az Alaptörvény önmaga szerint sem jogszabály, mi több, jogilag nem is létezik, akkor akár feles többséggel is lehet rendelkezni róla. A kétharmados szabály ugyanis csak hatályos jog tekintetében létezik és értelmezhető. Ha jogilag nem létezik, akkor teljesen irreleváns, hogy egyszerű többséggel vagy kétharmaddal nem létezik-e. És itt felmerül két kérdés: lehet-e egy nem jogszabály a jogrendszer alapja? Lehet-e alkotmányjogi kontroll tekintetében egy jogszabályt egy nem jogszabályhoz viszonyítani?
Ugyanakkor egy jogilag nem létező és nem is jogszabály Alaptörvény alapján nem lehet (és nem is lehetett) legitim köztársasági elnököt, alkotmánybírósági elnököt, kúriai elnököt, ÁSZ elnököt, sem legfőbb ügyészt választani. Ahhoz, hogy egy állami szervezet élére alkotmányosan legitim vezetőt válasszanak, alapvető és megkerülhetetlen feltétel, hogy az adott vezető megválasztásához szükséges szabályok (az Alaptörvény is) jogszerűen és joghatályos módon, legitim jogszabályként létezzenek.
Mindezzel csak azt akartam nagyon világossá tenni: a NER jogrendszerének az egyetlen, alkotmányos és legitim lebontási lehetősége, ha megállapításra kerül, hogy az Alaptörvényt jogszerűen, a jogalkotás előírásainak megfelelően sosem alkották meg. Ez viszont lehetővé teszi, hogy egyszerű többséggel rendelkezzenek róla.
Végezetül: Pokol Béla az Alternatív utak a politikai rendszer reformjára című 1986-os tanulmányában írt a két évvel korábban a kommunista rezsim által létrehozott ún. Alkotmányjogi Tanácsról (ami „az országgyűlés speciális jogállású bizottsága” volt. Tanulmányában kritizálta az intézményt, mondván: „Az alkotmányt megsérteni az állampolgárok vagy a helyi állami és társadalmi szervek közvetlenül gyakorlatilag nem tudják. (…) Az alkotmányt közvetlenül megsérteni csak az alkotmányt konkretizáló központi állami szervek: az Elnöki Tanács, a kormány, a miniszterek képesek”.
A felsoroltakhoz még hozzátenném a jelenlegi Országgyűlést, a jelenlegi Alkotmánybíróságot és a köztársasági elnököt is.