Egyelőre nem látszik esély arra, hogy elhallgassanak a fegyverek a Közel-Keleten. Izrael vasárnap is nagy intenzitással támadott iráni célpontokat, Teherán pedig mintegy kétszáz ballisztikus rakétát lőtt ki a zsidó államra. Nagy részüket elfogták, de több áthatolt a "Vaskupola" légvédelmén. Izraelben legalább 13 személy vesztette életét és 370-en megsérültek. Tel-Avivban, Jeruzsálemben és Haifában is is több épületet ért találat.
Izrael saját közlése szerint szinte teljesen kiiktatta az iráni légvédelmet Teherán környékén, így már mintegy 80 célpontot támadtak a fővárosban, főként katonai célpontokat, illetve országosan az energetikai és közlekedési infrastruktúrát. Az iráni gázkitermelést részben leállították. A földdel tették egyenlővé a haditengerészet épületét. Iráni közlés szerint az izraeli támadásokban az országban eddig mintegy 130 személy vesztette életét és 900-an sérültek meg. Az iráni metróállomásokat és mecseteket légvédelmi óvóhelyként használják. Az iráni Forradalmi Gárda újabb tábornokok haláláról számolt be, így a katonai vezetés már 14 tagja vesztette életét.
Félő, hogy a térség mind több állama csatlakozik a konfliktushoz. A jemeni húszik ismét ballisztikus rakétákat lőttek ki Izrael területére, bár a milícia már csak a két ország közötti nagy távolság miatt is inkább korlátozott károkat tud okozni Izraelnek. Elképzelhető az is, hogy a libanoni Hezbollah az Iszlám Köztársaság segítségére siet, ám a síita terrorszervezet rendkívüli módon meggyengült az izraeli beavatkozás nyomán. Egy biztos: felgyorsul a fegyverkezési verseny a Közel-Keleten.
Közben Ciprus bejelentette, közvetít Irán és Izrael között. Donald Trump amerikai elnök pedig azt közölte, nem lenne ellenére, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök tenne diplomáciai lépéseket. Trump egyúttal felszólította Iránt, ne támadjon amerikai létesítményeket, mert az Iszlám Köztársaságnak pusztító amerikai akcióval kellene szembenéznie. Trump egyúttal megismételte Teheránnak tett ajánlatát, hogy "megállapodással" vessen véget a "véres konfliktusnak".
Bár Izrael csapása végzetesnek is nevezhető Irán hadiipara szempontjából, s a ballisztikus rakétaállomány több mint egytizedét már kilőtték Izraelre, az iráni nukleáris programnak aligha sikerült ezzel elejét venni. Irán legfontosabb urándúsító natanzi nukleáris létesítménye, amely Teherántól 225 kilométerre délre található, valószínűleg az ország egyik legjobban őrzött helye. Az Egyesült Államok segítsége nélkül Benjamin Netanjahu kormányának nincs esélye arra, hogy annyira komoly károkat okozzon a létesítményben, amelyek sok-sok évre visszavetnék az Iszlám Köztársaság atomprogramját. Ennek egyes elemeit különböző helyszínekre telepítették, a legfontosabb létesítményeket mélyen a föld alá ásták, hogy megvédjék őket az egyetlen fegyvertől, amely a katonai szakértők szerint képes elérni őket a föld alatt: a pusztító erejű bunkerbombáktól.
Az Egyesült Államok a 2000-es években fejlesztette ki a Masszív Különleges Behatoló elnevezésű romboló fegyvert (GBU-57).
Washington nem szállította ezeket a fegyvereket izraeli szövetségesének, ezért nem véletlen, hogy Izrael arra kérleli Trumpot: avatkozzon be az ő oldalán az Irán elleni háborúba. Ugyanakkor a brit védelmi tanulmányok központja, a RUSI márciusban készült elemzése szerint még e fegyverek sem lennének képesek egyetlen bombázással megsemmisíteni a nukleáris létesítményeket. Irán mindent elkövetett azért, hogy még egy nagyobb katonai támadás esetén is folytathassa az atomprogramot.
„Izrael saját erejéből nem tudja megsemmisíteni az iráni nukleáris programot. Csak az amerikaiak lennének képesek erre” – hangsúlyozta Rouzbeh Parsi, a svéd Lund Egyetem iráni szakértője az El País hasábjain. Ám még egy teljes felszámolás esetén is „washingtoni becslések szerint az iráni atomprogram körülbelül két év alatt újraindulhat”. Az elmúlt 20 évben Irán jelentősen javította nukleáris technológiáját, bővítette atomlétesítményeit, s felhalmozta a technológia fejlesztéséhez szükséges magas szintű tudást. Az Iszlám Köztársaság – amennyire ismert – két nagy urándúsító üzemmel rendelkezik, ezek állítják elő az atomfegyverek létrehozásához szükséges üzemanyagot. A két dúsítóüzem a Natanzban és Fordóban található.
James Acton, a Carnegie Center szakértője úgy véli, Izrael a támadással csak az ellenkező hatást éri el. Mint a Le Monde-nak elmondta, Irán ezután még határozottabban törekszik nukleáris fegyver előállítására, miközben az atomprogramját sem tudják visszafordítani. Acton kételkedik az iráni programban okozott károk mértékében. "Miután Trump 2018-ban kilépett a nukleáris megállapodásból a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) nem felügyelhette az urándúsító centrifugákat, ezeket az ország különböző részein helyezték el és nagyon megerősítették őket. Iránnak még újakat sem kellene gyártania”. Bár vasárnapig már legalább 13 iráni atomtudóssal végeztek, „az urándúsításról szerzett ismereteket széles körben megosztják. Az izraeliek ezért arra vannak ítélve, hogy ismételt csapásokkal, újra és újra lenyírják a füvet, miközben az irániak még mélyebbre ássák a létesítményeiket."
