A miniszterelnök szerint Izraelnek nem volt választása, azért lépett most, mert „ha nem állítják meg, Irán nagyon rövid időn belül atomfegyvert tud előállítani… Lehet, hogy egy éven, lehet, hogy hónapokon belül”.
A nemzetközi médiában megszólaltatott biztonsági szakértők, elemzők egy része hisz Netanjahunak, mások kételkednek szavaiban, emlékeztetve, hogy az izraeli vezető évtizedek óta azt állítja: Irán az atombomba előállításának küszöbén áll.
A Netanjahuval szemben kritikus elemzők sora állítja: az izraeli miniszterelnök mindenekelőtt azt akarta megakadályozni, hogy létrejöjjön az új amerikai-izraeli nukleáris megállapodás, amelynek következő fordulójára épp most vasárnap került volna sor. (Mint ismert, Netanjahu a 2015-ös hathatalmi nukleáris egyezményt is ellenezte, az Obama-adminisztrációval többek között ezért romlott meg a viszonya.) Mások azt emelik ki: saját kormánya bukását próbálta az új hadjárattal megakadályozni.
Tény azonban, hogy Irán nem fogadta el Donald Trump feltételeit az április óta zajló amerikai-iráni nukleáris tárgyalások keretében, az amerikai elnök 60 napos ultimátuma csütörtökön járt le, az izraeli támadás pedig csütörtökön éjfélkor indult.
Az izraeli álláspont szembemegy az amerikaiakéval, illetve az ENSZ atomenergia-ügynökségének megállapításaival, de amint a The Guardian elemzésében megállapította, nem kizárt, hogy „Izrael félelmetes hírszerző közössége többet tud Irán nukleáris programjáról, mint amerikai kollégái, vagy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve”.
Izrael szerint Teherán legalább 9, egyes becslések szerint 15 atombomba előállítására képes rövid időn belül. Az izraeli hadsereg (IDF) vezetése azzal indokolta az offenzíva időzítését, hogy friss hírszerzési adatok szerint „konkrét előrelépés történt az iráni rezsim azon erőfeszítéseiben, hogy atombombához átalakított fegyveralkatrészeket állítson elő”.
A NAÜ múlt heti legfrissebb negyedéves jelentése ezt nem támasztja alá. Eszerint Irán elegendő, 60 százalékos tisztaságúra dúsított uránt halmozott fel, ami nem jelentős technikai előrelépés a fegyverminőségű 90 százalékhoz képest, és nem elegendő 9 atombomba előállításához, ugyanakkor „komoly aggodalomra ad okot” a proliferációs kockázatok miatt.
Bár Irán mindig is azt állította, hogy nukleáris programja kizárólag békés célú, az ügynökség ebben a jelentésben is leszögezte: erre nem tud garanciát nyújtani, mivel a perzsa vezetés nem működik együtt a három be nem jelentett nukleáris telephelyen az ellenőrök által talált mesterséges uránrészecskék kivizsgálásában.
A NAÜ jelentése azonban kitért arra is, hogy iráni tisztviselők azt sugallták, Teherán most már teljes mértékben rendelkezik a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges képességekkel.
Múlt csütörtökön a NAÜ kormányzótanácsa hivatalosan kijelentette, hogy Irán 20 év után először szegte meg a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó kötelezettségeit, amiért szankciókat helyezett kilátásba. Válaszképpen Irán bejelentette, hogy egy új urándúsító létesítményt hoz létre egy „biztonságos helyen”, és a Fordo dúsítóüzemben az urándúsításhoz használt első generációs centrifugákat fejlettebb, hatodik generációs gépekkel helyettesíti. A washingtoni Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet (Institute for Science and International Security) hétfőn közzétett jelentése szerint az új centrifugák „mindössze két-három nap alatt” elegendő uránt tudnának előállítani egy nukleáris robbanófejhez, és három hét alatt 9 nukleáris fegyverhez elegendőt – vagyis a harmadik hónap végére 19-et. A BBC idézte a Scientific American magazint, aminek információi szerint Irán több ezer új centrifugát telepítettek a fordói földalatti dúsítóüzemben.
Idén márciusban Tulsi Gabbard, amerikai hírszerzési igazgató a kongresszusban azt mondta, hogy Irán dúsított uránkészlete „minden idők legmagasabb szintjén” van, ami „példátlan egy nukleáris fegyverekkel nem rendelkező állam számára”, de az amerikai hírszerző közösség „továbbra is úgy értékeli, hogy Irán nem épít nukleáris fegyvert, Ali Hamenei ajatollah nem engedélyezte a 2003-ban felfüggesztett nukleáris fegyverprogram újraindítását.
Izraeli hírszerzési források szerint az elmúlt napokban radikális változás történt. A Fox Newsnak nyilatkozó Beni Sabti, a tel avivi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének Iránnal foglalkozó szakértője szerint Irán anyagokat gyűjtött „egy titkos helyszínen Teherán közelében, hogy egy primitív robbanófejet gyártson”.
Gregg Roman, a Közel-Keleti Fórum ügyvezető igazgatója pedig azt mondta a csatornának, hogy Irán újraindított egy robbanóanyag-gyártósort, amelyet csak a nukleáris fegyver előállítására, a hasadóanyag nukleáris fegyverhez felhasználható formába öntésére irányuló erőfeszítések segítésére lehetett használni. Ezek a fejlemények pedig azt sugallják, hogy Irán egyértelműen visszatért a 2003-ban befagyasztott katonai nukleáris programjához.
A kételkedők és kritikusok elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a dúsított urán önmagában nem elegendő egy életképes nukleáris fegyver gyors előállításhoz, további időre lenne szükség a gyártásához.
Mivel úgy tűnik, hogy az amerikai és az izraeli hírszerzés álláspontja nem egyezik meg a kérdésben, valószínűsíthető, hogy Izrael a hivatkozott bizonyítékokat nem osztotta meg amerikai partnerével, vagy nem tudta meggyőzni Washingtont. Márpedig ha ennyire komoly és sürgető az iráni nukleáris fenyegetés, és Netanjahunak nem lenne más háttérszándéka is, akkor vélhetően arra koncentrált volna, hogy ez egy közös izraeli-amerikai csapás legyen, amely képes Irán összes kulcsfontosságú nukleáris létesítményét egyszerre célozni és megsemmisíteni.
A napvilágot látott véleménycikkek alapján Izraelben nagyobb a bizalom a hírszerzés az az IDF álláspontjában. Többek között azért, mert az iráni katonai célú nukleáris programot eddig is a Moszad szabotázsakciói késleltették leghatékonyabban.
