„Robbanásveszélyes a helyzet a térségben” – Önmérsékletre szólítják fel Izraelt és Iránt a világ vezetői

Az ENSZ és a világ számos országa aggodalmát fejezte ki és a feleket önmérsékletre szólította fel azt követően, hogy Izrael péntekre virradóra iráni nukleáris célpontokra mért csapást.

António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője a Politico szerint közölte, a főtitkárt aggodalommal töltik el az iráni nukleáris létesítményeket ért izraeli támadások, miközben az Egyesült Államok és Irán között tárgyalások folynak az iráni nukleáris programról. Egyben mindkét felet felszólította arra, hogy mutasson „maximális önmérsékletet, minden áron elkerülve azt, hogy mélyebb konfliktus alakuljon ki”, megelőzve egy olyan szituációt, amit a régió aligha engedhet meg magának.

Mark Rutte, a NATO főtitkára kiemelte, Izrael szövetségesei, köztük az Egyesült Államok számára létfontosságú, hogy dolgozzanak a feszültség enyhítésén. Megjegyezte, tudja, hogy ezt teszik és közölte, ez egy „egyoldalú” akció volt Izrael részéről.

Keir Starmer brit miniszterelnök péntek reggel ugyancsak önmérsékletre szólított fel, és arra kérte a feleket, hogy sürgősen csökkentsék a feszültséget, valamint térjenek vissza a diplomáciai úthoz. A csapásokról szóló jelentéseket aggasztónak nevezte, és felhívta a figyelmet arra, az eszkaláció a régióban senkinek sem szolgálja az érdekét.

Antonio Tajani olasz miniszterelnök leszögezte: tudják, hogy a helyzet nagyon bonyolult, de az egyetlen megoldás a diplomáciai megoldás. „Reméljük, hogy a harcok a lehető leghamarabb véget érnek, a műveletek és a reakciók is veszélyesek, robbanásveszélyes a helyzet a térségben” – szögezte le.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter közölte, Franciaország kiemelt figyelemmel kíséri a közel-keleti helyzet alakulását, és a feleknek visszafogottságot kell tanúsítaniuk, valamint kerülniük kell az eszkaláció lehetőségét. „Megerősítjük Izrael jogát arra, hogy bármely támadással szemben megvédje magát. Alapvető fontosságú, hogy minden diplomáciai csatornát mozgósítsanak a feszültség enyhítése érdekében” – tette hozzá.

Az orosz külügyminisztérium a The Guardian szerint közleményében úgy vélte, az Irán és nukleáris létesítményei elleni izraeli csapások provokálatlanok voltak, és sértik az Egyesült Nemzetek Alapokmányát. „Egy szuverén ENSZ-tagállam, annak polgárai, békés városai és nukleáris energia-infrastruktúrája ellen indított provokálatlan katonai csapások kategorikusan elfogadhatatlanok” – jelentette ki a tárca anélkül, hogy utalt volna Ukrajna elleni, folyamatban lévő inváziójára.

Az MTI összefoglalója alapján Tokióban Hajasi Josimasza kormányszóvivő kijelentette, „Japán továbbra is minden szükséges diplomáciai erőfeszítést megtesz a helyzet további romlásának megakadályozása érdekében, miközben minden lehetséges intézkedést megtesz a japán állampolgárok védelmének biztosítására”.

Omán, amely közvetít az Egyesült Államok és Irán között a a teheráni nukleáris program kérdésében, közölte: a történteket „veszélyes, vakmerő eszkalációnak tartja, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmányának, a nemzetközi jog elveinek durva megsértését jelenti”. Izrael lépése az arab ország szerint „tovább destabilizálja a regionális békét és biztonságot”. „Az Ománi Szultánság Izraelt teszi felelőssé ezért az eszkalációért és annak következményeiért, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy határozott és egyértelmű álláspontot képviseljen e veszélyes lépés megállítása érdekében” – áll a közleményben.

Penny Wong ausztrál külügyminiszter úgy vélte, a helyzet mostani súlyos kiéleződése azzal a kockázattal jár, hogy tovább destabilizálja az amúgy is ingatag régiót. Felszólította az összes felet, hogy tartózkodjon az olyan cselekedetektől és retorikától, amelyek tovább fokozzák a feszültséget.

Christopher Luxon új-zélandi miniszterelnök eközben leszögezte, hogy a térségben semmi szükség további katonai lépésekre és az azokkal járó kockázatokra.

Mint megírtuk, az izraeli hadsereg (IDF) péntek hajnalban jelentette be, hogy Izrael precíz megelőző csapást mért iráni nukleáris célpontokra. Ez alig néhány órával azután történt, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy elmarasztaló határozatban közölte, a perzsa ország több mint 20 év után nem teljesíti a nukleáris együttműködési kötelezettségeit. Bejelentésében az IDF a támadást azzal indokolta, hogy nem volt más választása, meg kell akadályoznia, hogy az iráni rezsim tömegpusztító fegyverekhez jusson, ezek Izrael és az egész világra nézve egzisztenciális fenyegetést jelentenének. A műveletben az iráni állami média közlése szerint két atomtudós is meghalt, valamint több iráni vezető, köztük Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda parancsnoka életét vesztette.

Válaszul Irán több mint 100 drónt indított Izrael felé. Ali Hamenei ajatollah, Irán vallási és politikai vezetője közölte, az Irán elleni támadások Izrael „gonosz természetét” fedik fel. Hozzátette, Izrael a támadással „keserű sorsot készített elő magának, amelyet biztosan meg is fog kapni”. Az iráni külügyminisztérium eközben felszólította a világ országait, hogy ítéljék el a támadást, mely szerinte „példátlan fenyegetésnek teszi ki a globális biztonságot”. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokat – melyet Izrael fő támogatójaként említett – felelősségre vonják a következményekért.