Noha alig két hét múlva mintegy 20-25 vény nélkül megvásárolható (OTC-) gyógyszerre kellene ársapkát húzniuk a gyártóknak-kereskedőknek, a végleges lista még nem ismert. És ha ez be is következik, nem biztos, hogy a páciensek azt észreveszik. A gyártói szövetségek, a nagykereskedők már közleményben jelezték: a tavalyi árakon szállítanak. Az érintett termékek pontos listája még nincs meg. Azaz a gyártók még számolgatnak. Az árkorrekcióval érintett termékek többsége az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének a tagvállalatait érinti, köztük van olyan is, amelynek több készítménye is szerepel a kormányzati listában. Eddig a Richter az egyetlen hazai cég, amely már bejelentette, hogy a krónikus keringési problémákkal küzdő betegek által szedett Panangin termelői árát június 16-tól a múlt év decemberire csökkentik.
Ez a lépés számukra 100 milliós veszteséggel jár. A többi gyártó még nem nyilatkozott. Nekik viszont a kormányzat rendre jelzi: ha önként nem teszik, akkor hoznak rá jogszabályt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy május végi sejtelmes Facebook-posztban jelezte: újabb frontot nyit az infláció elleni kormányzati harcban, és megpróbálja a patikákban is elszabadult árakat megfékezni. Ezért a legnagyobb forgalmú és a KSH fogyasztói kosarában szereplő nem támogatott szerek esetében önkéntes árkorlátozásra kérte a gyógyszerpiac szereplőit. Úgy tudjuk: nem feszültségmentes a gyártókkal való egyeztetés. Az első fordulóra a miniszter Greskovits Dávidot, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Egyesületének elnökét hívta, akinek a szervezeteit nem is nagyon érintené az árcsökkenés. A piac napokig találgatta, hogy vajon miről is beszélhettek.
Árstop jön a gyógyszerekreA részletekről először május végén, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szervezetének elnökségi üléséről szóló beszámolóban lehetett olvasni, miszerint Hankó Zoltán elnök is tárgyalt Nagy Márton miniszterrel, és azt az információt kapta, hogy csak 21 gyógyszer árát akarják a 2025. január 1. szintre visszaállítani. (Azóta az Index nyilvánosságra is hozott egy 25 készítményt tartalmazó listát; szerintük azok az árcsökkentéssel érintett termékek.)
Ez tartalmazza a vény nélkül kiadható 10 legnagyobb forgalmú nem támogatott készítmény többségét. A piacvezető vény nélküliek közül csak a Nurofen láz- és fájdalomcsillapító maradt ki, amelyből évente mintegy 1,6 millió dobozt vásárolnak a betegek.
Legutóbb Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója az Inforádiónak úgy fogalmazott: önmagában a gyártók által adott engedmény kevés ahhoz, hogy a betegek a patikában valóban csökkentett áron juthassanak hozzá a termékekhez, mert „a gyógyszerkészítmények esetében az árképzés és az, hogy a fogyasztó milyen áron jut hozzájuk, még a kiskereskedelemhez képest is sokkal komplexebb kérdés”.
A patikákat ugyanis nem kötelezi semmi, csupán nekik is önként kellene vállalniuk, hogy nem adják a múlt év végi áraknál drágábban a készítményeket. Csakhogy a beteg nem ismeri sem a termelői, sem a köztes kereskedők által alkalmazott árakat. Már csak azért sem, mert minden patikában más-más ára van a nem támogatott készítményeknek. A gyógyszertárak ugyanis ezek profitjából egészítik ki azt a veszteséget, amivel a közfinanszírozott orvosságok értékesítése jár. Azok többségének árát és árrését 2007 óta nem növelte az egészségbiztosító, így időközbeni költségnövekedést sem tudtak érvényesíteni a patikák áraikban. A nem támogatott készítményeket, étrend-kiegészítőket, kozmetikumokat viszont annyiért adja a gyógyszerész, amennyit a betegek még hajlandók az adott településen kifizetni azokért. Ma egy ilyen átlagos doboz gyógyszerért a beteg ötezer forintot fizet, öt évvel ezelőtt viszont még a felét sem. Így például 2020 és 2024 között a támogatott gyógyszerekből származó patikai bevétel 56 százalékkal nőtt, a szabadárasokból adódó 118 százalékkal.
Itt a 25-ös lista, milyen gyógyszerekre hirdethet árstopot az Orbán-kormányLapunk úgy tudja: a gyógyszerészkamara elnöke önmérsékletre kérte a patikákat. Az árakat a fogyasztóvédelem szúrópróba-szerűen ellenőrizheti, s ha nem működik az önmérséklet, akkor következik a rendeletalkotás.
