A 39 éves politikus Bogotá Fontibon kerületének egyik parkjában szónokolt, majd a megrázó videók tanúsága szerint lövések dördültek és összeesett. Két találat is érte, mindkettő a fején, állapota kritikus.
A támadót helyben elfogták. A személye pedig legalább annyira sokkoló, mint maga a merénylet. Egy 14 éves fiúról van szó. Letartóztatása után tettét beismerte, azt mondta, hogy a megbízást egy bogotái drogelosztóponton kapta egy fickótól. Elfogásakor azt kiabálta:
– Sajnálom, a pénzért csináltam, a családomért.
Az eset egyáltalán nem ritka a dél-amerikai országban. Egyre gyakoribb, hogy bűnszervezetek kiskorúakat bérelnek fel arra, hogy elvégezzék a piszkos munkájukat. A kolumbiai hatóságok adatai szerint 2024-ben 409 kislányt és kisfiút szervezetek be, és ezek csak azok, akik a hatóságok látkörébe kerültek, számuk minden bizonnyal jóval magasabbra tehető.
Bár az utóbbi években a közbiztonság javult, Kolumbia még mindig gerillaszervezetek (mint a FARC) vagy kábítószerkereskedők csatatere, sokszor a két csoport össze is fonódik. A helyzet a 2002-2010-ig regnáló, a Demokratikus Központ párti Álvaro Uribe elnöksége alatt kezdett javulni. Csökkent az emberrablások és gyilkosságok száma, ami nyilvánvalóan a gazdaságnak és turizmusnak is jót tett. Sajnos ez mégsem jelentette azt, hogy a politika teljesen eltávolodott a bűnszervezetektől. Uribét magát is elítélték korrupció és bizonyítékok manipulálása miatt, politikai ellenfelei szerint az elnöknek kapcsolatai voltak a paramilitáris szervezetekkel. Ez utóbbiért a mai napig nem állt bíróság elé.
Az Antoquia Egyetem politikatudományi professzora, Max Yuri a BBC en Españolnak nyilatkozva elmondta, hogy a gyerekeket nemcsak a bűnbandák használják, de maga a kormány is. Pontosabban a védelmi ága a kormányzatnak.
– A konfliktus minden egyes szereplője használt már gyerekeket a céljuk elérésére
– mondta Yuri.
A trend nem újkeletű, a nyolcvanas években ismertek voltak a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar bérgyilkos fiataljai. A Medellín kartell idejében úgy nevezték őket, hogy a „svájciak”, kiskorúak és tinédzserek voltak, akiket öngyilkos küldetésekre küldtek, sokszor tudtuk nélkül. Az egyik legismertebb a Pinina fedőnevű fiú volt, akit többek közt az egykori igazságügyi miniszter, Rodrigo Lara Bonilla 1984-es meggyilkolásával, és az Avianca légitársaság 203-as járata elleni 1989-es merénylettel is összefüggésbe hoztak. Utóbbiban 110-en haltak meg. Pininát 1990-ben ölték meg a rendőrök, ekkor is még csak 29 éves volt.
A gyerekek toborzásának közös gyökerei is vannak minden országban. Társadalmilag kirekesztett, mélyszegénységben élő vagy magára hagyott gyerekeket vesznek célba. Közülük azokat, akik nem akarnak erre az útra lépni megfenyegetik, hogy ha nem teljesítik a feladatot, akkor őket vagy családtagjaikat megölik.
Az Uribe elleni merényletben érintett fiatalról a helyi hatóságok az elnök, Gustavo Petro megerősítésével azt közölték, hogy nagynénjével élt Villas de Alcalaba szegénynegyed. A fiú édesanyja meghalt, apja pedig besoroztatta magát önkéntes katonaként az ukrán hadseregbe az oroszok elleni háborúban. Emiatt a kolumbiai gyámhivatal felkereste őt és a nagynénjét, hogy vegyen részt a bogotái önkormányzat által szervezett szociális programokon. Ezek fő fókusza, hogy a mélyszegénységben élő gyerekeknek perspektívát adjanak, és alternatívát mutassanak a bűnözői életformával szemben. A merénylettel vádolt fiú azonban nem vett részt rajtuk.
Ha bűnösnek találják is, nem megy börtönbe, hanem javítóintézetbe kerül, és a hatályos jogszabályok szerint maximum 8 évre. Ezzel ráadásul biztatják is a gyerekeket a bűnözők, vagyis hogy ha elkapják őket, akkor nem ülnek majd túl sokáig.
Ennek a törvénynek a megváltoztatása merült fel most a kolumbiai politikában.
Miguel Uribe Turbay szenátor továbbra is kritikus állapotban van, és nem nagyon reagál a beavatkozásokra. A merénylő ellen gyilkossági kísérlet és illegális fegyvertartás miatt emeltek vádat.
