Ingatlan;árverés;Magyarországi Református Egyház;Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.;Károli Gáspár Református Egyetem;

Egyszer már szállodát akart csinálni a zálogházból egy befektető

Egymilliárddal olcsóbban árulják a volt Központi Zálogházat, jövő héten indul a licit

Így is kérdés, hogy az árverés sikeres lesz-e majd.

A korábbi kikiáltási árnál jóval olcsóbban hirdették meg ismét a Magyar Nemzeti Vagyonke­zelő nyilvános árverési oldalán a BÁV egykori székházát, a volt Központi Zálogház ferencvárosi épületét, amire június 18-án indul az újabb licit.

A licit a jövő héten indul. Magyarországi Református Egyház megbízásából eladásra kínált épületegyüttest januárban még 6,5 milliárd forintért kínálták megvételre, ám jelentkező ennyiért nem akadt az évek óta üresen álló ingatlanra, amely nemrég 5,43 milliárd forintért jelent meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyilvános árverési oldalán.

A Kinizsi utca 12. és Lónyai utca 30–32. alatt található ingatlan 1901–1903 között zálogháznak épült, a kastélyszerű épület a nyolcvanas években helyi védettséget kapott, abban 2006-ig a BÁV üzemelt. 2017-ben eladósorba került az ingatlan, amelybe szállodát álmodott egy spanyol ingatlanfejlesztő cég, de a komplexum műemléki védettséget kapott.

Ez még nem lett volna akadálya a hotelberuházásnak, de az állam élt a frissen keletkezett elővásárlási jogával, és 3,5 milliárd forintért megvásárolta, majd a Magyarországi Református Egyháznak ajándékozta az ingatlant.

A régészeti lelőhelyként is jegyzett, felújításra érett neogótikus stílusú, hatemeletes épületet akkoriban a Károli Gáspár Református Egyetemnek szánták, az egyház 2033-ig szóló elidegenítési tilalommal kapta meg az ingatlant. A tilalmat 2023-tól feloldották, a változtatás célja a 2025 januárjában megjelent árverési hirdetménnyel vált egyértelművé. A jellegzetes, vörös téglaborítású egykori királyi zálogházra eddig azonban nem akadt vevő, kérdés, hogy a tízmillió forintos licitlépcsővel és több mint egymilliárd forinttal csökkentett áron induló árverés sikeres lesz-e majd.

Sorrendben ez a hatodik év, amikor az Orbán-kormány nem tudja tartani a parlament által elfogadott költségvetési törvényt. A tervezettnél nagyobb eladósodás oka, hogy az 2025-ös költségvetési hiányt sem tudják tartani. Nem jönnek az uniós források és a választási költekezés is pénzbe kerül.