Hende Csaba nem teljesített egy feltételt az alkotmánybírói kinevezéséhez, de volt egy másik, amelynek köszönhetően mégis átment

Hende Csabát, aki korábban honvédelmi miniszterként és fideszes országgyűlési képviselőként tevékenykedett, május 8-án jelölte a Fidesz alkotmánybírói posztra. Figyelemre méltó, hogy nem sokkal a jelölése előtt, április 22-én kapta meg a „közszolgálati egyetemi tanári” címet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől (NKE). Bár elsőre úgy tűnhet, hogy ez a cím segítette a jelöléshez, valójában nem ez volt a döntő tényező – írja  a 444.

A portál cikke szerint a korábbi fideszes politikus nem a klasszikus értelemben vett egyetemi tanár, hanem címzetes – csupán az NKE más elnevezést használ erre a pozícióra. Emiatt Sulyok Tamás államfőnek nem is kellett kineveznie őt. Ez egyértelműen kiderült abból a válaszból, amelyet Varga-Damm Andrea közérdekű adatigénylésére adott az intézmény. A kétféle tanári titulus között jelentős a különbség: míg az egyetemi tanári címhez 17 feltétel teljesítése és köztársasági elnöki kinevezés szükséges, a címzetes ranghoz elegendő hét feltétel, és nem kell hozzá államfői döntés.

Azért használják az NKE-n a „közszolgálati egyetemi tanár” elnevezést, mert a törvény lehetőséget ad arra, hogy az egyetem maga határozza meg a cím pontos megnevezését. Ezt az elismerést olyan oktatók kaphatják, akik országosan is elismert szakemberek. Két hete a lap kérdéseket küldött az egyetemnek arról, hogy milyen alapon ítélték oda ezt a címet Hende Csabának, illetve milyen tantárgyakat tanít vagy tanított – válasz azonban eddig nem érkezett.

Május 13-án hallgatta meg a korábbi országgyűlési képviselőt az igazságügyi bizottság is, ahol képesítése is napirendre került. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény kimondja, hogy olyan személy lehet alkotmánybíró, aki vagy „kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora)”, vagy pedig legalább húsz év jogi tapasztalattal rendelkezik. Mivel a címzetes tanári rang nem szerepel a felsorolásban, Hende Csaba formálisan nem felelt volna meg az első feltételnek – azonban nem is ezt vizsgálták.

A döntő szempont az volt, hogy rendelkezik-e húsz évnyi jogi gyakorlattal, amit Vejkey Imre, a KDNP politikusa és a bizottság elnöke személyesen ellenőrzött. Bár a meghallgatás részletes jegyzőkönyvét még nem hozták nyilvánosságra, az elhangzottak alapján Vejkey Imre azzal érvelt, hogy a törvényalkotási bizottságban végzett munka jogi jellegű tevékenységnek minősül, így az beleszámít a szükséges időbe.

Hende Csaba hét és fél évet töltött a törvényalkotási bizottság alelnöki posztján. Korábbi életrajzi adatai alapján 1984–1991, illetve 1994–1998 között ügyvédként dolgozott Szombathelyen. Ennek alapján további időszakokat is figyelembe kellett venni ahhoz, hogy elérje a húszéves gyakorlati küszöböt.

Május 20-án végül az Országgyűlés megszavazta alkotmánybírói kinevezését.