Mi jellemezte a hetet itthon? Nagyjából a Fidesz (és az úgynevezett KDNP) egyre látványosabb erodálódása, valamint az erre produkált agresszív reakciók sokasága. Itt van rögtön az „átláthatósági” törvény, aminek semmi köze az átláthatósághoz, kizárólag a kritikus hangok elhallgattatását szolgálja. Sőt, már kritikusnak sem kell lenni ahhoz, hogy valaki a célkeresztbe kerüljön, elég ha nem pontosan azt harsogja, amit a Fidesz szeretne hallani. Mert egyébként mi a bánat indokolná, hogy egy gyermekjogi alapítvány (a Hintalovon) felkerüljön az úgynevezett Szuverenitásvédelmi úgynevezett Hivatal ügynöklistájára?! (Amúgy a töméntelen pénzből fenntartott bunkósbot neve sokkal helyesebben hangzana úgy, hogy SzuveNERitásvédelmi.)
A szent cél érdekében szokás szerint simán átlépnek a jogállamiság bármelyik mérföldkövén, egy újabb ötletroham eredményeként visszamenőleg, már az idei adóbevallásban felajánlott 1 százalékokat is elvennék az amúgy teljesen önkényesen listázott, megbélyegzett szervezetektől. A remek javaslatot az egész törvénytervezettel együtt csont nélkül átengedte a parlament igazságügyi bizottsága.
Persze az érintett szervezetek kiéheztetése a cél – erről beszélt lapunknak Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója. Hozzátette: súlyosabb diktatúrák sem tudták eltüntetni a civil társadalmat, meggyőződése szerint ez nálunk sem sikerülhet, az ellenzéki társadalmat ugyanis szerinte mobilizálni fogja a fideszes törvényjavaslat.
Hadázy Ákos is reagált az eseményekre, immár 11. állomásához érkezett tüntetéssorozatának résztvevőit ezúttal a Szuverenitásvédelmi Hivatal Gellért-hegyi villájához vezette.
Eközben az EU
Még a lassan és nehezen mozgó EU-nak is sok, ami nálunk folyik, igaz az Európai Bizottság szavakban támogatja a magyar kisebbségeket, civileket és a médiát, valódi lépésre még nem szánták el magukat. Tagállamok egy köre ugyan kiadott egy nyilatkozatot kedden, amelyben aggodalmukat fejezték ki a magyar fejlemények kapcsán, végül húsz tagállam jelezte, hogy elítélik a Pride betiltását és felszólítják a Bizottságot, hogy használja az eszközeit a magyarok jogainak védelmében. A Bizottság végül hivatalosan kérte a magyar kormányt, hogy vonja vissza az „átláthatósági” törvény javaslatát, mert nem felel meg a belső piaci szabályozásnak és az alapjogokat is sért, de ha megvárják az új törvény elfogadását, az új, évekig tartó kötelezettségszegési eljárást jelenthetne.
Fidesz jobbra el
Na de mire fel a hatalom egyre elkeseredettebb reakciói? Most már gyakorlatilag mindenki érzi, benne van a levegőben, hogy a Fidesz és Orbán Viktor legyőzhető, nem mindenhatók, már félni is egyre kevesebben félnek, tartanak tőlük, viszont az emberek egyre dühösebbnek tűnnek. A köz érzetét, a Fidesz hanyatlásáról és a Tisza felemelkedéséről Lengyel László írt mellékletünkben, a Szép Szóban. Azt írja: a Tisza lázadását, szabadságharcát három, eltérő hátterű és érdekű, bizonytalan körvonalú csoport táplálja. Ezen a tavaszon áttörték az Orbán-rendszer évtizedes falát. Már nincs olyan hely az országban, ahol ne intéznének kihívást a rendszerrel szemben.
A megváltozott közhangulatot jól jelzi, hogy a kulturális világ képviselői is bátrabban merik felvállalni a véleményüket. Nemcsak azok, akik eddig is kiálltak az általuk fontosnak tartott elvek, ügyek mellett, ha azzal kiváltották a hatalom rosszallását, haragját és persze bosszúját (mert sokan voltak ilyenek), hanem olyanoknak is elegük lett, és ennek hangot is adnak, akik nemrég még teljes mellszélességgel támogatták a Fideszt.
Lehet, hogy nincs köze a Fidesz rohamos térvesztéséhez, de Orbán kötélbarátja a top5 NER-oligarcha egyike, Garancsi István is úgy gondolhatta, hogy már a főnök kedvenc sportját és (volt? egyik?) kedvenc csapatát sem kell finanszíroznia, közölte is, hogy kiszáll a Fehérvár FC-ből (lánykori és leendő nevén Videoton) és eladja egy forintért az NB I-ből éppen kiesett csapatot. Akár bátorság, akár vakmerőség áll a háttérben, Garancsi húzása alaposan megingatja az Orbán Viktorról alkotott mindentudó képet Somogyi Zoltán, a futballban civil szinten érintett politikai elemző szerint.
A második Orbán-kormány – azaz a NER – megalakulásának 15. évfordulójára készített összeállításunkban megszólaló szakértők is arra jutnak: véget ért Orbán Viktor dominanciája, válaszul egyre nyíltabbá válik a hatalmi önkény, a Fidesz pedig – részletezzük közéleti podcastünk, a Hol élünk? friss adásában – a felperzselt föld taktikájához folyamodik. Az viszont már egyáltalán nem biztos, hogy az átláthatóságinak nevezett törvénye meg tudja törni a lendületet, és visszafogja az Orbán-kormánnyal szembeni indulatokat. Ennek a kérdéseivel Visszhang mellékletünkben foglalkozunk, kiváló kollégánk, Králik Emese pedig csütörtökön nézett be annak a tüntetéssorozatnak a szentesi állomására, amelyet az aHang hirdetett meg az elfogadásra váró jogszabály ellen.
És ugyanez kicsit más szemszögből. A Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat harmadik részében arról beszélt Büttl Ferenc közgazdász, hogy már nem működik a Fidesz régi stratégiája, új pedig még nincsen. Mert voltak a Fidesznek különböző, párhuzamosan futó stratégiái, de ezek alól elfogyott a talaj, az újat pedig még nem találták meg. Így jelenleg csupán tűzoltás zajlik, oda spriccel a kormány, ahol a bajok láthatóvá válnak – állapította meg Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével.
A Fidesztől való elfordulásban komoly szerepet játszik, hogy egyre többen érzik a saját bőrükön (és pénztárcájukon) a propaganda hazugságát az Orbán uralma alatt megvalósult földi paradicsomról. A helyzetet pedig tovább rontja a NER elitjének a Holdról is látható gazdagsága és az ezzel való hivalkodás. (Egy átlagember legalábbis nehezen tudja máshogy értelmezni a 100-200 milliós kocsikat meg a 4,5 milliós szandálokat.) És bizony, a a Publicus Intézet lapunk számára készült felméréséből kiderült, a magyarok kétharmadának nem tetszik a NER-es rongyrázás, Orbán Viktor családjáé és Lázár Jánosé sem.
Mindez azonban nem hat az erdélyi magyarokra. Nagyon úgy néz ki, hogy Orbán Viktor tihanyi árulása és Magyar Péter nagyváradi menete sem hoz lényegi változást a politikai elköteleződésükben, mert Orbán Viktor arrafelé maga az életforma.
KDNP? Az vajon mi?
Természetesen a Fidesz válsága és a rendszer erodálódása nem hagyja érintetlenül az önálló létezés bármilyen reményét réges régen feladó KDNP-t sem. Sorra pakolnak ki a párt jelenlegi és egykori politikusai. A sort (legalábbis most és nagy visszhangot keltve) Gaal Gergely kezdte, aki nemcsak kipakolt, de le is mondott a párt elnökségi tagságáról. Minderről a Népszava Törésvonal című videóinterjú-sorozatában is beszélt, ahol elmondta, a KDNP mostani vezetése nem képviseli hitelesen a keresztény értékeket, ezt bizonyítja az is, hogy pont az utóbbi 15 évben csökkent a hívők száma Magyarországon.
Nyilatkozott a Népszavának mások mellett Szalma Botond, a párt volt budapesti elnöke is, aki szerint „a KDNP-ben csak két piktogramot ismernek, a fagyit és a galambot, vagyis aki nem nyal, az repül”. Nem csoda, hogy a KDNP mára a tagságát és értelmét is elvesztette.
Hasonlóan látja a helyzetet az egykori KDNP-s Sáhó Eszter ügyvéd, aki szerint sokan végigjárták azt az utat, amelyet Gaal Gergely, csak ez általában nem kapott sajtónyilvánosságot. Ha marad a behódolás szellemisége, akkor az a KDNP végét jelenti – mondta a lapunknak.
A főváros bedöntése
A nagy összeomlás közben azért a főváros bedöntéséhez van esze a kis (nagy) törvénytelenségektől soha vissza nem riadó kormánynak. Az összesen 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulásról szóló per és az azonnali jogvédelem ellenére leemelték a főváros számlájáról a szerintük esedékes 10,2 milliárdot, veszélybe sodorva a főváros működését, mire Karácsony Gergely bejelentette, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz, ha Budapest nem kapja vissza az összeget.
Az önkormányzatok ellehetetlenítését (bedöntését) maga Orbán Viktor döntötte el, miután a Covid idején világosan kiderült, hogy a kormánynál mennyivel jobban kezelik a válsághelyzetet, így komoly riválissá váltak – mondta a lapunknak adott interjúban a főpolgármester. A kivéreztetés lassú folyamat, de lassan célba ér, Karácsony Gergely meg gondolkodik, hogy harcba hívja a budapestieket.
A főpolgármester egyébként már a hét elején elmondta, hogy akár a felére kell csökkenteni a fővárosi közösségi közlekedés kapacitásait, ha az önkormányzat nem kap azonnali jogvédelmet az állami inkasszó ellenében. A bíróság még nem döntött, de 15 nap jogvédelem addig is jár, ennek ellenére emelte le a pénzt a Magyar Államkincstár.
Van, amire jut pénz
Miközben a fővárost azért is szorongatja az állam, mert annyira rossz a költségvetés helyzete, hogy a budapestiek pénzére is szökség van, az akkugyárakra bőven jut. A jövő évi költségvetés tervezetében egyetlen egyszer sincs leírva az akkumulátor szó, számításaink szerint 213 milliárdot szánnak ezek támogatására, csak éppen az összeget ivóvízellátás, közúti és vasúti fejlesztések, csatornázás, gáz és villanyvezeték-beruházásoknak álcázzák.
Az Orbán-kormány szívének kedves civilekre is pénzeső hullik, a Városi Civil Alap, az Orbán-kormány civileknek szánt pályázatán idén is fideszes hátszelű kérelmezők viszik el a 4,8 milliárd forintos keret nagyon nagy részét.
Amire meg nem
Eközben viszont kivonul Magyarországról a Mediq Direkt Kft., amely eddig a súlyos lábszárfekélyesek és a sztómával élők többsége (60 százaléka) számára biztosította a kötszereket, így havonta több ezer beteg maradhat kötszer nélkül. A holland-magyar vegyesvállalatnak elfogyhattak a tartalékai, a támogatott gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégek nem tudnak az inflációt kompenzáló áremelés lehetőségével élni.
Válaszul a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) fogta magát, és álhírt kiáltott, aminek a szépséghibája csak az, hogy a cikk minden állítását bizonyítani tudjuk, a NEAK pedig elég árulkodó módon nem helyreigazítást kért, hanem egy MTI által kiadott közleményben pánikkeltéssel vádolta meg lapunkat. Erre is vannak szavaink, csak nem írjuk le őket, legyen elég annyi, hogy ugyanebben a közleményben maga a NEAK tudatta, hogy cikkünk nyomán a Mediq Direkt Kft. egyeztetést kezdeményezett vele az ügy megoldása érdekében.
És tudják, mit? Íme, a szavaink. Örülünk, hogy segíthettünk.
Majdnem lehetetlenek
Képtelenségnek tűnhet, de bár még csak három hete választott pápát a konklávé, Rónay Tamás kollégánk, a Népszava külpolitikai rovatvezetője máris írt egy könyvet, amelyben bemutatja a pápaválasztás folyamatát, az elődök munkásságát, a katolikus egyház jelenlegi helyzetét, amellett, hogy megjeleníti: miért jár(t)unk jól XIV. Leóval.
Elérhetetlen célnak gondolhatták, mégis a világ legnagyobb, Montrealban zajló jazzfesztiváljáig jutott Szombathelyről a Jazzbois együttes. A kreatív, az újra és más műfajokra is nyitott zenekar a Covidból profitáló kevesek egyike.
Hihetetlen, de legyőzik az időt. Az Iron Maiden tagjainak csaknem 70 éves átlagéletkora és öt évtized heavy metal lét után is földöntúli lelkesedéssel adták elő a dalokat. Mintha vérátömlesztéssel érkeztek volna a budapesti koncertre.
Bármennyire abszurd, a magyar rádiókban másképp állt meg az idő. Tavaly a legtöbbet játszott előadó az Edda Művek volt, amelynek a dalai átlagosan 28 évesek voltak - derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmányából.
Amikor kis híján felgyújtotta magát, nem hitte, hogy sikeres író lehet. Banu Mushtaq mégis dupla első lett: először kapott Nemzetközi Booker-díjat novelláskötet és – bár a dél-indiai Karnátaka állam hivatalos nyelvét mintegy 44 millióan beszélik – kannada nyelven írott alkotást sem díjazott még a brit irodalmi díj zsűrije.
élet.történet
Alig mertünk bízni abban, hogy 16-22 év közötti fiatalok időt, energiát és lelket szánnak arra, hogy megírt szövegekben kitárulkozzanak. Ám a sztereotípiákat megcáfolva és reményeinket túlszárnyalva csaknem kétszázan – pontosan 199-en – küldték el írásukat a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány közös, élet.történet. című pályázatra. A Freeszfe Egyesület által delegált zsűri két tagja, Németh Gábor író és Upor László dramaturg mesélt a Hol élünk? podcast különkiadásában a szövegek közös pontjairól, az elbírálás szempontjairól és nehézségeiről és arról, hogy az élettörténetek hogyan tükrözik a társadalmon elkövetett erőszak következményeit.
Jut eszembe!
A nemzet ellenségeinek kikiáltott sztárokról, a nemzetért dolgozónak kikiáltott sztárokról, eltérített egy százalékról és Gyurcsány Ferenc utolsó politikai jócselekedetéről esik szó a Jut eszembe! podcast friss adásában.
És még valami. Ami Messinek, Neymarnak és Mbappénak nem jött össze, az most szombat este Dembelének és társainak igen, a Paris Saint-Germain kis futballtörténelmet írt, 5-0-ra kiütötte az Intert az UEFA Bajnokok Ligája döntőjében.
Hogy miért történelem? Az 5-0 a francia klub fennállásának első BL-trófeáját és a valaha volt legnagyobb gólkülönbséget jelenti BL-döntőben két csapat között, nem mellesleg a még két napig tinédzser Doué két gólt szerzett úgy, hogy ez tizenévesen fináléban előtte csak Kluivertnek (1995, Ajax) és Albertónak (2004, Porto) sikerült.
