Hézagosak az információink, hogy kikből is áll a miniszterelnök viszonylag friss agyszüleménye a Harcosok Klubja, de kormányának húséges katonái, hadrendbe tömörülve meghallották a csatára hívó kürtszót. Harctéri tudósítónak pedig Nagy Mártont tekinthetjük. A gazdasági csúcsminiszter egy minapi szakmai fórumon nem kevesebbet állított, minthogy "belső harcot vív a kormányban a magyar kis- és középvállalkozások támogatása érdekében." Mint hűséges hazafi ehhez hozzátette: "nemzetgazdasági miniszterként az utolsó véremig kell harcolnom." Tehette ezt Vörösmarty valóságos csatára buzdító szavainak szellemében: "És még neked virulnod kell, ó hon/Vérünknek lángja ég oltárodon." A harcias tárcavezető már eddig is elég sok vért hullajthatott el a gazdaság mezején, mert eddig törvényekbe is iktatott stratégiájának minden eleme csúfos kudarcot vallott.
Látszólag mindebből levonta sajátos következtetéseit a miniszter, nem is akárhogyan! Túlzottnak tartotta a Németországtól való gazdasági függőségünket, ami "mindig is magas volt, de az utóbbi években tovább nőtt. Egy új keleti akkumulátorgyár például ezt a függést még tovább erősíti." Fel is tette a kérdést: "Vajon "hosszú távon is jó ez az irány?"
A közgazdászok válasza Nagy Márton kérdésére: egyértelmű nem! De korántsem a gazdasága nehéz időszakából éppen csak kikászálódó Németország miatt. Sokkal inkább azért, mert a miniszterként benyújtott jövő évi költségvetés a már általa is elhibázott, eltúlzott kapacitású akkumulátorgyáraknak 213 milliárd forint támogatást nyújtana, amit még biztosan megfejelnek majd az egyedi kormánydöntés további tízmilliárdjaival. A saját magára is tüzelő "hadfinak" nem a kisvállalkozások - egyébként jogos - elvárásai miatt kellene újabb harcmezőre vonulnia, hanem megíratnia már a saját obsitlevelét!