Súlyosbodik a gázai helyzet

Újra munkába állt tegnap néhány tucat kenyérsütöde Gázában, miután Izrael a nemzetközi nyomás hatására 11 heti blokád után az ENSZ mintegy 100 segélyszállító kamionját engedte be csütörtökön a palesztin területre. Tudósítók a sütödéknél kialakult elkeseredett tolongásról számoltak be, az ENSZ és de a német kormány szóvivője is arra figyelmeztetett, hogy a segélyeknek ez a léptéke elégtelen az elmúlt hetekben kialakult súlyos éhínség enyhítésére.

Az izraeli hadsereg (IDF) közben folytatta „fokozott intenzitású műveleteit” a Gázai övezet északi részén. Még csütörtökön helikopterekkel, drónokkal és harckocsikkal támadta meg az ottani al-Awda kórházat, lerombolva annak felső emeletét, üzemanyag-tartályait és gyógyszerraktárát. Az Egészségügyi Világszervezet közlése szerint Izrael másfél éve tartó támadásaiban a 36 gázai kórházból már 19 megsemmisült vagy részben megrongálódott.

Szakadatlan bombázásai sorában az izraeli légierő tegnap az észak-gázai Dzsabalijában lerombolt egy négyszintes lakóházat, amelynek romjai a polgári védelmi szóvivője szerint legalább ötven embert temettek maguk alá. António Guterres ENSZ-főtitkár azt nyilatkozta, hogy a gázai palesztinok „a kegyetlen konfliktus talán legkegyetlenebb szakaszát élik át”. Egyúttal sürgette Izraeltől a világszervezet rendelkezésére álló mintegy 9000 kamionnyi humanitárius segély koordinált bejuttatását Gázába.

A 14 észak-gázai körzetre minap kiadott evakuálási felhívás kapcsán az ENSZ közölte, hogy jelenleg az övezet 81 százalékára van érvényben evakuálási parancs, s csak az elmúlt héten 160 ezer embernek kellett tovább menekülnie az újabb támadások elől. Ráadásul az IDF rendre a tengerparti főút térségét jelöli meg menedék övezetként, holott azt is többször bombázták.

Az izraeli miniszterelnök csütörtökön éles kirohanást intézett az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada vezetője ellen, akik két nappal korábban „tűrhetetlennek” minősítették a gázai humanitárius helyzetet, és Izrael kiterjesztett gázai offenzívájának leállítását követelték. A két izraeli diplomata ellen Washingtonban elkövetett szerdai merényletre reagáló videóüzenetében Netanjahu azzal vádolta Macron francia elnököt, Starmer brit és Carney kanadai kormányfőt, hogy nyilatkozatukkal „tömeggyilkosok, erőszaktevők, csecsemőgyilkosok és emberrablók” mellé álltak. Netanjahu rámutatott, hogy a Hamász – amelynek 2023. október 7-i terrortámadása váltotta ki a gázai háborút – üdvözölte állásfoglalásukat, s erre hivatkozva azt üzente a három vezetőnek, hogy „az emberiség és a történelem rossz oldalán” állnak.

Az IDF vasárnap indított új offenzívája, amellyel Izrael a Gázai övezet egészét ellenőrzée alá akarja vonni, odahaza is komoly ellenállásba ütközik. Jair Golan, az izraeli ellenzéki Demokrata Párt vezetője, volt vezérkari főnök-helyettes a minap a közszolgálati rádióban élesen bírálta a folytatódó háborút, leszögezve, hogy „…épeszű ország nem harcol civilek ellen, nem öl kisgyerekeket, és nem tűzi ki célul a lakosság kitoloncolását”. Heves vitát kiváltó szavait magyarázva Golan utólag leszögezte, hogy amit a Hamász aljas támadására adott helyes válaszként „jogos hadjáratként kezdtünk (…) az mára e kudarcos kormány keze által olyan háborúvá vált, aminek nincs sem védelmi, sem nemzetbiztonsági célja”. Hozzátette, hogy ha a túszok kiszabadítása és a Hamász megdöntése lett volna a cél, „már rég el kellett volna kezdeni alternatív kormányzati megoldást felállítani a mérsékelt szunnita országok segítségével...”

Netanjahu csütörtökön bejelentette, hogy David Zini vezérőrnagyot nevezi ki a Sin Bét, az izraeli belbiztonsági szolgálat következő vezetőjének. Annak ellenére döntött így, hogy a legfelsőbb bíróság szerdai határozata szerint törvénysértően rúgta ki Zini elődjét, Ronen Bart, és ezzel összeférhetetlenségbe került a közeli munkatársai ellen folyó belbiztonsági vizsgálatok ügyében. A miniszterelnök egy pénteki közleményben megerősítette, hogy Zini nem vehet majd részt a munkatársai és Katar közötti esetleges korrupciós kapcsolatokról zajló vizsgálatban.