Nem igaz, hogy nem volt a Fidesznek gazdasági stratégiája, voltak különböző párhuzamosan futó stratégiái, de ezek alól elfogyott a talaj, az újat pedig még nem találták meg. Így jelenleg csupán tűzoltás zajlik, oda spriccel a kormány, ahol a bajok láthatóvá válnak – állapította meg Büttl Ferenc közgazdász és Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője a Népszava médiatámogatásával megvalósuló Közbeszélgetés rendezvénysorozat harmadik részében, miközben arra keresték a választ: van-e az Orbán-kormánynak gazdasági stratégiája, és vajon az valódi stratégiának nevezhető-e. Mint Büttl Ferenc fogalmazott: egyfajta vákuum helyzet alakult ki, a régi már nem működik, de nincsen még új, miközben vészesen közel van a 2026-os választás.
A közgazdász felelevenítette: a Fidesznek komoly programpontja volt az egymillió munkahely létrehozása, ezt nagyságrendileg sikerült is megvalósítania – 2014-től kezdődően volt egy bő évtized Magyarországon, amikor nem nagyon jelentett problémát legális, bejelentett munkát találni. Igaz, a program megvalósulását a kedvező világgazdasági helyzet és az uniós források lehívása segítette. Eközben az összes Fidesz-cikluson átívelően létezett és létezik jelenleg is az a stratégia, amelynek egy olyan tőkefelhalmozás a lényege, ami nem egyszerűen egy nemzeti tőkésosztály létrehozását célozza, hanem azt, hogy a Fidesz, mint politikai elit maga is nemzeti tőkésosztállyá váljon.
Az átlagemberek által is érzékelhető egymillió munkahely programnak azonban vége lett azzal, hogy 2020-tól kezdődően a támaszai megreccsentek – befagytak az uniós források, véget ért a kedvező világgazdasági konjuktúra, jöttek a sorozatos válságok. Az elmúlt öt évben e téren nem is nagyon talál magára a Fidesz – vélekedett a közgazdász.
Büttl Ferenc szerint ráadásul ahogy létrejön az egymillió munkahely, nem is folytatható tovább ez a szakasz, hiszen az újabb és újabb gyárak kit fognak fölvenni? Ha pedig külföldi vendégmunkásokat hoznak be, akkor a magyar állampolgároknak mit mondanak, kinek jön létre a még több munkahely? - vetette fel. Ez is mutatja, hogy ez az extenzív növekedés, és a gyárak, az összeszerelő-üzemek, a munkahelyek számának növelése egy idő után nem tud működni.
Ugyanakkor nagyon nehéz átállni egy másik útra vagy stratégiára, mert az intenzív növekedéshez nagyon sok tudás kell.
„Ha én az extenzív növekedési időszakban gyakorlatilag föláldoztam az oktatási, a szociális és az egészségügyi ellátó rendszert, akkor nem áll rendelkezésre olyan mennyiségben és minőségben az a tudás, ami viszont kéne ahhoz, hogy pályát tudjak módosítani”
– magyarázta Büttl Ferenc, leszögezve: mindezt nem lehet néhány év alatt helyrerakni.
Arról is beszélt: most üt vissza, hogy hiányzott az a típusú gazdasági stratégia, ami az 1998-2002 közötti kormánynak még megvolt, a Széchenyi-terv. „Lehet az egy stratégia, hogy a tőkésosztály erősödik és gyarapodik, én itt lent ezt esetleg elviselem, ha emellett egyik évről a másikra kicsivel több zöldséget, gyümölcsöt tudok venni, elmehetek nyaralni, van biztos munkahelyem, és el tudom költeni a pénzt. De ha ez utóbbi kiesik, mert járvány van vagy magas az infláció, akkor nem nagyon lehet másra mutatni.”- fogalmazott.
Mint arra Büttl Ferenc rámutatott: kórház- vagy iskolafelújítási program, egyetemfejlesztés nem volt, nem épültek művelődési házak. Nem lehet látni, hogy lettek volna olyan, ágazatokra összpontosító programok, amelyeknek megmaradtak volna olyan eredményei, amelyekre akkor is lehet hivatkozni, ha az emberek személyes jóléte csökken és nem tudnak annyit költeni.