fenntartás;állami finanszírozás;üzemeltetés;sportlétesítmények;

A szombathelyi aréna jelzi, sok baj lehet még az új létesítményekkel

Kezdődhet az újabb vagyonherdálás, már szabadulna a magyar állam a pénznyelő sportlétesítményektől

Aligha fognak mindegyikben hétről hétre koncertet meg konferenciát tartani.

„A magyar költségvetés jelenlegi állapotában érthető, ha az állam igyekszik a terheit csökkenteni. Egyébként sem vagyok a híve, hogy az állam létesítményüzemeltetési feladatokat lásson el” – értékelte lapunknak Paár Dávid sportközgazdász azt a keddi hírt, amelyről az MTI így számolt be:

„A parlament 136 igen, 28 nem szavazattal és 17 tartózkodás mellett jóváhagyta az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényt.

A jogszabály alapján egyes állami ingatlanok tulajdonjoga ingyenesen kerül egy tucat sportegyesület, országos sportági szakszövetség tulajdonába. Az ingatlanokat a most tulajdont szerző egyesületek jellemzően vagyonkezelőként használják. A tulajdonátruházás a sportcélú közfeladatok ellátásának elősegítése céljából, forgalmi értéken történik, az ingatlanokon 30 éves időtartamú elidegenítési és terhelési tilalom van.”

Magyarán: az állam – egyelőre a közvélemény számára ismeretlen – ingatlanokat sportszervezeteknek adományoz

azzal a kitétellel, hogy azokat az új tulajdonos 30 évig nem adhatja, nem ajándékozhatja és nem cserélheti el, illetőleg nem terhelheti meg például jelzáloghitellel az állam hozzájárulása nélkül.

A Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem docensét a most elfogadott törvény az egyetemek létesítményeinek „kiszervezésére” emlékezteti. Hozzátette, bennfen­tes információi nincsenek, ezért ő is jobbára csak találgat a valódi okokat illetően, mindenesetre osztja azt a nézetet, miszerint az állam szerepvállalása a sportlétesítmények fejlesztésében elengedhetetlen, ám költséges fenntartásuk már nem kellene, hogy feladata legyen.

„Ha más a tulajdonos, és más, aki használja, utóbbi kevésbé fog állagmegőrzésre ügyelni, a renoválás pedig mindig lassabb, bürokratikusabb az állam esetében” – mondta Paár Dávid, aki él a gyanúperrel, miszerint akad ugyan néhány létesítmény, amelyet lehet rentábilisan üzemeltetni, mint például az FTC futballcsapatának Groupama Arénáját, ám a prosperitás rengeteg tényezőtől függ. Elrettentő példa a szombathelyi Haladás stadionja, amelynek fenntartási költségeit az önkormányzatnak rendre ki kellett egészíteni. „Egyébként pedig nem tudni, milyen sportlétesítményekről van szó, melyiket hogyan lehet majd gazdaságosan működtetni, de aligha lesz mindegyikben hétről hétre koncert meg konferencia” – tette hozzá a sportközgazdász.

A mostani törvény mintha annak a bizonyítéka lenne, hogy az állam ugyan megújította a magyarországi sportinfrastruktúrát, de a működtetésére nem volt kidolgozott stratégiája

 – vetettük fel a szakértőnek, aki egyetértett ezzel: „Most, hogy a költségvetésben hiány van – és én nem látom, ez miként változhatna meg belátható időn belül –, érthető, ha az ilyen típusú elemektől szabadulni akar. Más kérdés, hogy itt a vagyonherdálás újabb példájáról lehet szó.” 

Milák miatt módosítottakAz Országgyűlés megszavazta a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságának sporttörvény-módosítási javaslatát, amely az edzői életjáradék ügyét is érinti. Mint ismert, Milák Kristóf kétszeres olimpiai bajnok a párizsi játékok után nem jelölte meg, ki készítette fel, így eredményei után Virth Balázs nem részesülhetett az edzői életjáradékból. Schmidt Ádám sportállamtitkár javaslatára a módosították a sporttörvényt, így ha a közigazgatási eljárás során megállapítást nyer, hogy Milák Kristóf az ő segítségével készült fel az olimpiára, Virth jogosult lesz a kifizetésre.

Története során először maradt benn az élvonalban a magyar jégkorong-válogatott, miután a svájciak 4-1-re legyőzték a kazahokat a dán-svéd közös rendezésű világbajnokság csoportkörének zárónapján.