Színt vallott a Putyin-rezsim, Ukrajna és a nyugat-európai országok elfogadhatatlannak tartják az orosz követeléseket

Az isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokra több hónapi diplomáciai előkészítés után került sor, amelyet az amerikai kormányzat indított el, miután Donald Trump elnök már a kampányában a háború gyors befejezését ígérte. Valódi áttörésre halvány esély sem volt, mivel Moszkva elsőként a béke általa diktált feltételeiről akar tárgyalni, míg Kijev egy teljes és tartós tűzszünetről. Az esélyeket rontotta az is, hogy Vlagyimir Putyin elnök nem ment el Törökországba, és az alacsony szintű orosz delegáció felhatalmazását az ukrán fél megkérdőjelezte.

A tárgyalásokon elnöklő Hakan Fidan török külügyminiszter ehhez képest fontos előrelépésről számolt be a kevesebb mint két óráig tartó találkozó után. Nyilatkozata szerint a felek megállapodtak, hogy „bizalomépítő intézkedésként” újabb, 1000-1000 fős fogolycserét hajtanak végre, kicserélik egymással a tűzszünethez fűzött feltételeiket, és folytatják tárgyalásaikat.

Az ukrán delegációt vezető Rusztem Umerov védelmi miniszter sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a háború eddigi legnagyobb fogolycsere-egyezményét sikerült tető alá hozniuk. A tárgyalások emellett a tűzszünet feltételeiről, egy esetleges elnöki találkozóról és a megbeszélések „magas szinten” való folytatásáról szóltak – fűzte hozzá. Vlagyimir Megyinszkij orosz delegációvezető az Anadolu hírügynökség szerint kijelentette, „általában véve elégedettek” a találkozóval, és megerősítette, hogy megállapodtak a tűzszünetről alkotott elképzeléseik átadásáról. A Kreml „tudomásul vette” a Putyin-Zelenszkij találkozóra vonatkozó ukrán kérést is.

Vlagyimir Megyinszkij, aki az Ukrajna elleni invázió kezdetén folytatott isztambuli tárgyalásokat is vezette – ezeken az oroszok kapitulációra akarták kényszeríteni az orosz agresszió ellen elszántan védekező Ukrajnát – csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az új tárgyalásokat „onnan akarják folytatni, ahol azok 2022 tavaszán megszakadtak”.

A szerepéhez fűzött várakozásoknak megfelelően a pénteki találkozóról távozóban egy neve elhallgatását kérő ukrán tisztségviselő az AP hírügynökségnek elárulta, hogy a Kremlt az ukrán erők hatalmas területrészekről való kivonásának „elfogadhatatlan követelésével” állt elő. Az ukrán elnöki hivatal egy, a tárgyalásokról tájékoztatott forrása az este megerősítette a Kyiv Independentnek, hogy a moszkvai delegáció ragaszkodott hozzá, Ukrajna vonuljon ki az ostromlott Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye teljes területéről, annak ellenére, hogy Oroszország egyiket sem ellenőrzi teljes egészében. (A négy régió annektálását Oroszország 2022 októberében, látszat-népszavazásokat követően már kimondta - ez a törvénytelen lépés azonban nemzetközi jogi szempontból semmilyen súllyal nem bír.)

Volodimir Zelenszkij, aki a nap folyamán az Európai Politikai Közösség tiranai csúcstalálkozóján vett részt – nyilvánvalóan az orosz követelés ismeretében – egyeztetett a szövetséges hatalmak vezetőivel, kemény szankciókat szorgalmazva arra az esetre, ha Oroszország elutasítja a teljes és feltétel nélküli tűzszünetet. Megbeszélésükről Keir Starmer brit miniszterelnök elmondta, hogy Franciaország, Németország és Lengyelország vezetőivel, valamint az ukrán elnökkel egyetértettek abban, hogy az Isztambulban kifejtett orosz álláspont „elfogadhatatlan”, és az ügyet megvitatták Donald Trump amerikai elnökkel is. Hozzátette, hogyválaszépéseiket szorosan „összehangolják”.

A Politico  szerint a Vatikán „tragikusnak” nevezte az isztambuli tárgyalások eredményét, tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin nem volt hajlandó személyesen találkozni Volodimir Zelenszkijjel. Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár újságíróknak úgy fogalmazott, hogy egy a konfliktus békés megoldásával kecsegtető folyamat helyett jelenleg ismét a kezdeteknél tartunk. Hozzátette, XIV. Leó pápa azt tervezi, hogy a Vatikánt felajánlja a felek közötti közvetlen találkozó helyszínéül.