Budapest számára beláthatatlan következményekkel jár az Alaptörvény nemrég elfogadott módosítása alapján a kormány által frissen benyújtott törvényjavaslat a „helyi önazonosság védelméről” – állapítja meg Vitézy Dávid a Facebook-oldalán.
A Podmaniczky Mozgalom vezetője kiemeli, a javaslat rögtön az elején kimondja, hogy Budapesten a kerületi önkormányzatokra kell alkalmazni. Innentől tehát – folytatja – a főváros minden korábbinál erőteljesebben 23 darab különálló városból áll majd.
„Ha ezt a törvényt elfogadják, bármely budapesti kerület úgy dönthet, hogy korlátozza a kerület lakosságszámát, és a további betelepülők elkerülése érdekében a bármely más kerületből és persze településről való betelepülést megtiltja, súlyos anyagi feltételekhez köti”
– teszi hozzá.
Vitézy Dávid összegzése szerint a törvény alapján innentől két budapesti kerület közötti költözés esetén:
betelepülőnek minősül az a természetes személy, aki a településen (azaz az adott kerületben) ingatlantulajdonnal, lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.
a települési, Budapesten a kerületi önkormányzat rendeletében dönthet arról, hogy betelepülő számára lakcím nem létesíthető, vagy csak meghatározott feltétellel létesíthető, ami gyakorlatilag bármilyen anyagi feltétel lehet, és előírhatják, hogy „a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából lényeges, vagy a közösség javát szolgáló ésszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen.”
az önkormányzat a betelepülést – mind az ingatlanszerzés, mind a lakcímlétesítés tekintetében – adófizetési kötelezettséghez kötheti, amelynek szabályait a helyi adókról szóló törvény állapítja meg.
az ingatlan eladása – ideértve a jogi személyek tulajdonában álló ingatlan eladását is – esetére elővásárlási jog biztosítható, a következő sorrendben: más jogszabály erejénél fogva elővásárlásra jogosult; az önkormányzat, vagy az önkormányzat által az elővásárlási jog gyakorlására kijelölt gazdasági társasága; az ingatlannal telekhatáros ingatlan tulajdonosa; az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére.
Vitézy Dávid leszögezi, Budapest egy város, nem 23 kerület.
„Nonszensz, hogy a főváros polgárainak a kerületek közötti költözését minden kerület kénye-kedve szerint eltérő feltételekhez, anyagi szerepvállaláshoz, eltérő adóteherhez kötheti. Ez a budapesti városfejlesztést teljesen lebéníthatja”
– hangsúlyozza a politikus.
Bejegyzésében többek között arra is felhívja a figyelmet, hogy
Budapest gazdasága és szolgáltatási, felsőoktatási rendszere abból él és fejlődik, és versenyzik az európai színtéren, hogy az ország egészéből vonz új munkaerőt és hallgatókat. Most kerületi részérdekek, lokális fejlesztésellenes hangok miatt gyakorlatilag megállhat ez a növekedés.
Budapest és a teljes központi régió legnagyobb kihívása a folyamatos szétterülés, agglomerációs szétfolyása a városnak a központi régiós lakosság növekedésével párhuzamosan. Eközben Budapest rozsdaövezeteiben 71 ezer lakást lehetne megépíteni, csak Rákosrendezőn kb. 10 ezret. Elemi érdeke lenne a város élhetőségének, hogy ezeken a közösségi közlekedéssel jól ellátható, a város szövetébe integrálódó zónákba irányítsuk a lakásépítést és a városfejlesztést.
rengeteg gond van a lakáspiacon, de ezeket egyáltalán nem oldja meg ez a törvény, Budapest szempontjából gyakorlatilag csak árt, de semmilyen probléma megoldásához nem járul hozzá.
„Teljesen megértem, hogy a közvélemény és a sajtó figyelme az »átláthatósági« törvényre irányul, de Budapest jövője szempontjából létfontosságú, hogy ez az »önazonossági« törvény ebben a benyújtott formában ne legyen elfogadva” – üzeni a Podmaniczky Mozgalom vezetője.
Megkérdeztük, nincs önkormányzat, amelyik korlátozni akarná a beköltözést az Orbán-kormány terve alapján