Egy olyan évben, amikor már naponta több zenét szereznek a mesterséges intelligencia segítségével, mint 10 évvel ezelőtt összesen, vagy például Elton John kaliberű zenei nagyságok féltik életművüket a zenekészítő programokat megtanult kontároktól, nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia tudna-e fülbemászó dallamokat csiholni adatokból. A lényeg, hogy képes-e komolyzenét írni egy elektro-punk zenekar művészetéből inspirálódva, képes lesz-e újraírni a magyar alternatív zene hagyományait vagy képes-e egyetlen csellóra és egy-egy női- és férfihangra írva mesterművet alkotni a halál elkerülhetetlenségéről. Mert az Artisjus idei díjazottjai között ilyen hús-vér művészek találhatóak.
“Nem könnyű időszak vár ránk, de egyben nagyon hiszek, hogy az a fajta egyediség és randomitás, ami állítólag nem csak az ujjlenyomatunkban jelenik meg, hanem mindabban, amit gondolunk és érzünk, mint érző humanoidok, az szerintem továbbra is pótolhatatlan lesz”
- utalt maga is a zenei szférát fenyegető veszélyre Geszti Péter, aki életmű díjban részesült, amelyet több évtizedes felfoghatatlan zeneszerzői, előadói pályájával érdemelt ki.
Az Artisjus majdnem 120 éves fennállása óta látott már sok kihívást, de most már a nyitóbeszédet tartó Szinger András, az intézmény főigazgatója szerint egyértelműen új korszakba lépett: soha ennyire markánsan nem jelent még meg a mesterséges intelligencia a zeneszerzésben és a szórakoztatóiparban, mint ebben az évben. Elmondása szerint soha nem volt még ennyire fontos a kimagasló zenei-művészeti alkotások és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségének kiemelése. Ehhez szerzői jogvédő szervezetként minden segítséget megadnak az előadóknak: többek között úgy, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) számára üres hordozó jogdíjakból majdnem kétmilliárd forint támogatást utalnak az intézmény számára. Bús Balázs, az NKA alelnöke elmondta, a támogatást hamarosan kollégiumaikra és a dalszerzőkre fókuszáló pályázatok kiírására fordítják.
A művészeket összesen nyolc kategóriában díjazták a Magyar Zene Házában, amelyekről idén is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött.
Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója kategóriában két előadót is elismertek: egyikük a szabadkígyósi születésű Hegedűs Józsi, akit Both Miklós zeneszerző laudációjában a műfaji kereteket újraértelmező művésznek nevezett, a magyar alter hagyományok, a cigány népdalok, valamint Cseh Tamás és Dévényi Ádám örökségére építve. A kategória másik díjazottja Oláh Krisztián, aki a magyar dzsessz meghatározó egyéniségévé nőtte ki magát a klasszikus és a kortárs zenei fogásainak ötvözöésével: “Van, hogy egy csomó bogyó le van írva a kottába, de néha van olyan is, hogy csak négy darab vonal, fölötte meg valami betű és abból kell zenét csinálni. Egyedül nem lennék erre képes, ilyen kíváló zenésztársak nélkül biztosan nem” - méltatta zenekarát Oláh. Több díjazott is a mögöttük álló embereket emelte ki köszönő beszédében, így tett Az Év Könnyűzenei Dalszövegírójának nyertese, Lombos Márton is, aki “a hétköznapjait élettel megtöltőknek” ajánlotta a díjat, akiktől az inspirációt merítheti több mint két évtizede, alkosson akár a pop, rock, jazz, kamarazene vagy színházi darabokban. Mellette Az Év Könnyűzene szerzője Tóth Szabolcs is így tett, üzenve a fiataloknak is: “ha már úgyis olyan marha nagy dolog és divat a mesterséges intelligencia”, bőven elég a kétféle intelligenciát, a szívet és az elmét használni a zeneszerzéshez. Az Év Junior Könnyűzenei Alkotói Közössége az erdélyi indie pop-rock 4S Street együttes lett, Az Év Könnyűzenei Produkciója díjának járó elismerést pedig a Parno Graszt lemezbemutató koncertje vihette haza.
Ami a komolyzenei kategóriákat illeti, Az Év Junior Komolyzenei Alkotója az a Papp Mátyás lett, aki már több hazai és világversenyen bizonyította tehetségét, Kirakós című zongoradarabját pedig élőben is hallhatták a díjátadón jelen lévők, Balog József előadásában. Papp jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterszakos hallgatója, oktatója, Bella Máté pedig Az Év Komolyzenei Műve kategóriájának egyik díját vihette haza The Cheerleaders című alkotásáért. Bella küldetésének tekinti, hogy hidat képezzen a komolyzene és a fiatal generáció között, ezért gyakran emel át elemeket a könnyűzenéből - ehhez segítségére van két kedvenc előadója, a ‘90-es évek egyik legmeghatározóbb DJ-je, Fatboy Slim és a brit elektro-punk együttes Prodigy. A kategória másik díjazottja Tornyai Péter Passacaglia della morte című kantátája, amelyet Jób könyve alapján írt egyetlen csellóra és egy-egy női és férfi énekhangra. Az év magyarnóta-szerzője Vinczey László lett.
Az eseményen a múlt héten bejelentett irodalmi díjakat is kiosztották. Az Irodalmi Nagydíjas Szilágyi Ákos lett, irodalmi díjban részesültek továbbá Kemény István, Szűcs Teri, Ács Pál, Sipos Lajos és Lányi András is.
