Tavaly ismét több mint háromszázmilliárdos adózott nyereséget ért el az MVM. Noha egy pár tízmilliárdos hajszállal kevesebbet, mint 2023-ban, a tavalyi 324 milliárd után idén már 339,5 milliárdos rekordosztalék hullott a tulajdonos, vagyis a magyar állam ölébe.
A közbevétel feletti felhőtlen örömünket talán csak az árnyékolhatja be, hogy az MVM a rezsivédelem frontján tanúsított hősies helytállása elismeréseként - vagyis gyakorlatilag a drága orosz gáz és az érte kapott rezsicsökkentett lakossági díj közötti űr betömésére - tavaly is 762 milliárdos állami támogatást kapott.
Miért nem lehet előre levonni az állami támogatásból az osztalékot? - kérdezhetnők. Mi a fenének utaztatni azt a tengernyi summát? De akkor nagyon-nagyon szigorú könyvelők pirítanának ránk, mondván: nem úgy van az! Előszőr ők kiszámolják az államilag szabott, alacsony rezsi miatti kereskedelmi hiányukat, majd az így összejövő ezermilliárdokat - szigorú közműhivatali ellenőrzés mellett persze - kiutalják Putyinnak. Giganyereségeik pedig ezen felül, fillérre máshonnan, például „külföldi sikereikből” származnak. Biztos vagyok benne, hogy ezt papíron is le tudják vezetni. Hisz még ahhoz is ragaszkodnak, hogy a lakosságot „rezsitámogatás nélkül”, fájdalom, csak a jelenlegi tőzsdei ár 3-6-szorosán tudnák ellátni.
A helyzet mégis fura, hisz a hagyományosan jelképes osztalékokat fizető MVM nyeresége pont 2022 óta lőtt ki, amikor Orbánék az akkori gázpiaci őrületre hivatkozva ezermilliárdokat kezdtek az állami energiacsoportba tolni. Íme a rezsivédelem – alulnézetből.
Eközben a például a Paksi Atomerőművet, a hazai gáztárolók nagy részét, a központi áramcégeket, az orosz gáz vevőjét, az országos lakossági áram- és gázszolgáltatót és számos térségi közműhálózatot birtokló MVM most - például Mészáros Lőrincékkel - gázerőműveket építtet, emellett pedig tovább égetik a pénzünket a Mészároséktól megvett, leharcolt, környezetszennyező mátrai szénblokkokban.
Nem kétlem: ezt is el tudják majd számolni.