kisebbség;PKK;Törökország;önfeloszlatás;kurdok;Abdullah Öcalan;Kurdisztáni Munkáspárt;

A katonailag meggyengült PKK kénytelen volt Irakba visszavonulni

Feloszlatta magát a PKK

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bejelentette, több mint 40 év után véget vet fegyveres harcának.

Az PKK küldöttgyűlésén határozatot hoztak arról is, hogy feloszlatják szervezeti struktúráikat. A törökországi kurd kisebbség jogaiért vívott harc "demokratikus, politikai módszerekkel" folytatódik, közölték. A PKK gyűlései, amelyeket biztonsági okokból két helyszínen tartottak meg, már múlt héten lezajlottak, de a döntést csak hétfőn hozták nyilvánosságra. A közlemény kitér arra, hogy a mostani cél "a demokratikus politikához való jog elismertetése”, s ezzel kapcsolatban a török parlamentnek vállalnia kell történelmi felelősségét.

Ez egy olyan törvény elfogadására utal, amely lehetővé tenné több ezer kurd fogoly szabadon bocsátását. Törökországban terrorszervezetnek számít a PKK. Nem világos, hogy ez vonatkozik-e a volt kurd vezetőre, Selahattin Demirtaşra is, akit 2016-ban bebörtönöztek. A korábbi elnökjelölt és a HDP (ma DEM) kurd párt társelnöke Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik legkeményebb kritikusa. Tisztázandó még, hogyan menjen végbe a leszerelési folyamat, és mi történjék a kurd harcosok ezreivel.  eleget. A Kurdisztáni Munkáspárt döntésében - amellyel a szervezet évtizedek óta bebörtönzött vezetője, Abdullah Öcalan felszólításának tettek eleget - szerepet játszhatott az, hogy a PKK rendkívüli módon meggyengült Törökországban. 

A román elnökválasztás szélsőjobboldali, magyargyűlölő jelöltje az erdélyi szavazatok megszerzése és egy egy jövőbeli uniós politikai szövetség érdekében közeledhet Orbán Viktorhoz, nem mellesleg olyan európai szövetségest láthat, akin keresztül Donald Trumphoz is elérhet.