“De eszünkbe se jusson panaszkodni. Idehaza kevesebb a lehetőség, kevesebb a megjelenési alkalom, kevesebb a pénz, kevesebb az elismerés – és Csordás Dániel remekül megtanult abból főzni, ami jut neki. A kényszerekkel dacolva olyan képregényekkel ajándékozott meg minket, amelyek sehol máshol nem készülhettek volna” - méltatta Bayer Antal, a nemzetközi képregényfesztivál egyik szervezője, a Magyar Képregény Szövetség alapítója az idei Korcsmáros Pál-díjas képregénykészítőt. Az elismerésben 2012 óta minden évben a hazai képregényes élet legkiemelkedőbb alkotója részesül. Ezt idén az alkotó 2024-ben megjelent Rögtön jövök című gyűjteményes kötete érdemelte ki.
Bayer hozzátette, a magyar művészek, ha csupán pár kilométerrel nyugatabbra születnek, olyannyira világhírűek is lehettek volna, hogy akár most arról is beszélhetnénk, milyen a Flintstone-rajzfilm, ha a Doktor Bubót is jegyző Romhányi József szavaival készül el. Ezt nemigen cáfolta a jubileumi budapesti nemzetközi kérpegényfesztivál sem: Az esemény minden évben lehetőséget teremt alkotóknak, kiadóknak és a műfaj rajongóinak a találkozásra - és mutatja meg, mennyire színes a hazai képregényes színtér. Legyen szó akár Baranya Tamás, Egy férfi és a felesége története című kötetéről, amelyben egy férj a japán manga és az alternatív képregények formanyelvén kezd kételkedni a valóságban vagy a közösségi finanszírozásból készült Az Ezerfejű történetei második részének, a hétköznapi életet tarkító mítoszi teremtményeiről vagy épp Vass Róbert nukleáris baromfijának, Ágostonnak humoráról.
Az Alfabéta-díjak minden évben erre a sokszínűségre hívják fel a figyelmet, kiemelve az előző év legjobb új magyar képregényét.
Idén a 20 oldalnál rövidebb kép-novella kategóriáját A természet hangja című néma képregény nyerte, Hudra Móni és Oravecz Gergő készítésével.
A művet az eseményen Kleinheincz Csilla író méltatta, kiemelve, a kötet szavak nélkül is olyan mély érzésekre képes, amelyet csak a legjobb írók képesek átadni. A minimum 20 oldalas kép-regény kategóriájának díját a Magyar rocktörténet című képregény második része vihette el, amely a ‘80-as, ‘90-es évek rockzenei szféráját dolgozza fel, Kántor Mihály írásában, Haragos Péter és Felvidéki Miklós rajzaival. Szabó Zoltán Ádám, a szövetség ügyvivője és a zsűri egyik tagja kiemelte, a készítők bravúrját az is dicséri, hogy a végletekig ismert korabeli rockzenei szinteret papírra vetni a rajongók figyelő szemei mellett nem kis feladat: “Képregényesként jól ismerjük a jelenséget: ha az új X-men moziban Rozsomák hajában egy tincset is elront a fodrász, ha az egyenruhák terén a megengedettnél többet kreatívkodott a ruhatervező, máris verik a billentyűzetet a felháborodott rajongók.” - emelte ki méltatásában.
Idén egy Alfabéta Extra díjat is átadtak, amely annak a képregénynek jár, amely a két fenti kategóriába nem fér, de valahogy nem maradhat minősége okán díj nélkül. Ezt idén a Megkerült cirkáló vihette el, amelyhez Cs. Horváth Tibor - Halasi Éva Rejtő adaptációs képregényét vette alapul Garisa h. Zsolt és Varga “Zerge Zoltán”. Szabó Zoltán Ádám kiemelte, a képregény nagyságát az adja, hogy egyszerre világszínvonalú, közben pedig csakis a miénk: “Néhány hónapon belül kétszer is megkaptam riporterektől ezt a kérdést: milyen a magyar képregény, vannak-e sajátosságai? Mindkétszer valami olyasmit mondhattam, hogy az adaptációs képregény leáldozásával, a szabadpiac bejövetelével már nem lehet tipikus magyar képregényről beszélni. Csakhogy az alkotók Rejtő képregényei mégis nagyon magyarok. Mélyebbre ásva, a tartalmuk, Rejtő a nyelvi leleményességre alapozó, az állítások és a valós történések közötti ellentétre épülő pesti kávéházi humora annyira sajátosan a miénk, hogy már sok évtizede nem is értjük, miért nem fedezték fel külföldön.” - mondta az eseményen.
