Az Európai Parlament tavaly áprilisban elfogadott átfogó egészségügyi adatokra vonatkozó szabályozása az úgynevezett European Health Data Space (EHDS) feladatokat ró a nemzetállamokra. Ennek keretében épül egy közös európai adattér. Az EHDS az egészségügyi adatok a határokon átnyúló másodlagos felhasználását is szabályozza – derült ki Kontor Csaba, az Európai Bizottság egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi kabinetje munkatársának előadásából. Ő jelezte azt is, hogy legkorábban 2029-ben kezdődhet el az egészségügyi adatok cseréje, kutathatósága. Az EHDS kizárólag az elektronikus formában tárolt egészségügyi adatok másodlagos hasznosítását teszi lehetővé, például az elektronikus egészségügyi dokumentációkban rögzítettekét, közöttük a gyógyszerkiadásokkal és a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatosakat is. Kontor Csaba szerint a rendszer működését úgy kell elképzelni, hogy jön a kutató, jelzi, hogy milyen adatokra lenne szüksége, majd ezt követően engedélyt kell kérnie az adatvédelmi hatóságtól, az adatgazda pedig anonimizálva teszi azokat elemezhetővé. Kontor Csaba hangsúlyozta: nincs szó adatok átadásáról, pusztán hozzáférésükhöz teremtenek lehetőséget.
A hallgatóság és a konferencia előadói is egyebek mellett azt feszegették: bízhat-e bárki abban, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) évek óta gyűjtött személyes egészségügyi adataink biztonságban vannak? Egyáltalán mennyi beleszólása van bárkinek abba, hogyan használják fel a róla gyűjtött adatokat például a gyógyszeripari kutatásokban? Mit várhatunk a nemzeti adatstratégiától?
Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő a közönség soraiból arra hívta fel a figyelmet, hogy az e-kréta-rendszerbe, amely eredetileg a tanulók iskolai előmenetelének dokumentálására készült, hirtelen, mintegy egymillió iskolás gyerek érzékenyebb, egészségügyi adatai is bekerültek, ám a rendszer biztonsági szigorítása nem történt meg.
Azt, hogy az e-kréta biztonsági besorolását már módosítani kellett volna, azt a rendvény egyik előadója, Selyem Zsuzsa a Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkatársa is megerősítette, hozzátéve azt is: nincs tudomása arról, hogy ez a felülvizsgálat és átsorolás az megtörtént volna.
Az állampolgári közadatok állami hasznosításával foglalkozott minap a Népszava Szike podcastje is, melynek adását elérhetik lapunk YouTube-csatornáján.
