A holokauszt áldozataira emlékező Élet Menete idén a Kossuth tér mellől, a Cipők a Duna-parton emlékműtől indult. Több ezren gyűltek össze vasárnap délután, az Orbán-kormányt Bóka János európai ügyekért felelős miniszter képviselte. Karácsony Gergely főpolgármestert is láttuk a résztvevők között. A szokásoknak megfelelően Verő Tamás főrabbi fújta meg a sófárt (kosszarvból készült kürtöt), ez adta meg a jelet az indulásra. A tömeg a Lánchídon át vonult át a budai oldalra, a Várkert Bazárig. A résztvevők a Jeruzsálem parknál megemlékeztek az Izrael elleni 2023. október 7-ei brutális terrortámadás áldozatairól.
„Ami volt, ugyanaz lesz; ami történt, újra meg fog történni – nincs semmi új a nap alatt” – idézett emlékbeszédében Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a héber Bibliából, A Prédikátor könyvéből. Elmondása szerint azért ezt az idézetet választotta, mert sokáig hitte, hinni akarta, hogy az ami a zsidósággal a XX. század közepén történt, egyszeri és megismételhetetlen borzalom volt. Bízott abban, hogy az emberi természet képes tanulni, a társadalmak képesek immunissá válni a gyűlölettel szemben: a sötét eszmék el fognak tűnni, ha közösen elutasítjuk őket.
2023. október 7-e megrendítette ezt a hitet. Az a nap, és mindaz, ami azóta történt – az antiszemitizmus új hulláma, a gyűlöletre való új nyelv megtalálása, amely már nem nyílt, de annál alattomosabb – Grósz Andor szerint arra emlékeztet, hogy ami volt, újra megtörténhet.
Az emberi természet nem változik meg magától, ha nem vagyunk éberek, a társadalmak nem védőbástyái, hanem terjesztői lehetnek a gyűlöletnek.
Az Élet Menetének 2025-ben talán fájóbb az aktualitása, mint bármikor az elmúlt évek során – fogalmazott Grósz Andor. A rendezvényen nemcsak a múlt áldozataiért vonulnak, hanem azokért is, akik ma is veszélyben vannak, akik ma is túszok, akik ma is célpontjai a gyűlöletnek. És azokért is, akik olyan helyen élnek, hogy joggal félhetnek kimondani: „zsidó vagyok.”
Ma, amikor Izrael a létbiztonságáért harcol – folytatta a Mazsihisz elnöke –, sokan nem a védekező, hanem a támadó oldalára állnak. Ismét szembesülnünk kell azzal, hogy a világ gyakran nem a tényeket, hanem az előítéleteket hallja meg.
A remény, a talán alaptalan remény ideje után ideje van a valóssággal való szembenézésnek
– mondta. Elmúlt az az idő, amikor vakon hihettünk a „soha többé” hangzatos jelszavának. Minden jelszó annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Grósz Andor szerint „meg kell mutatnunk, hogy erősek vagyunk, hogy össze tudunk fogni, és ki tudunk állni magunkért. Ha ezt megtesszük, akkor közös akarattal ki tudunk állni azokért az értékekért, amelyeket az Élet Menete hirdet”.
Az emlékezés ne legyen passzív fájdalom! – szólított fel. Úgy kell emlékezni, hogy közben felemeljük a hangunkat: az élet, az emberi méltóság, a szolidaritás és a tisztesség hangját. Az Élet Menete nemcsak a múlt tragédiáira emlékeztet, hanem figyelmeztet is, arra, hogy a gyűlölet mindig kis lépésekkel kezdődik. És ezek a kis lépések vezetnek a szakadék széléhez.
Legyen ez a mai nap nemcsak az emlékezésé, hanem az elköteleződésé is – zárta beszédét Grósz Andor. Mert aki kiáll másokért, az végső soron önmagáért is kiáll: „Együtt képesek vagyunk megállítani a gyűlöletet, a rasszizmust, a kirekesztést. Együttes erővel képesek vagyunk megállítani a gonoszt”.
Személycserék a kuratóriumban
Az Élet Menetét szervező alapítványnak új kuratóriuma van. A kuratóriumi elnök az eddigi főszervező Gordon Gábor helyett Grósz Andor, a Mazsihisz vezetője lett.
Misszió az ismeretterjesztés
Az Élet Menete Alapítvány 2003-ban rendezte meg először az Élet Menetét, amelynek keretében több ezer ember elő láncot alkotva, néma fáklyás felvonulással emlékezett a holokauszt áldozataira. Azóta az alapítvány nemzetközi Élet Menetet is szervez Auschwitz-Birkenauba. A szervezet másik fontos missziója az ismeretterjesztés. Az alapítvány túlélők közreműködésével rendszeresen tart felvilágosító órákat az erre nyitott iskolákban.
