EU;Oroszország;Ukrajna;népirtás;Nemzetközi Büntetőbíróság;ICC;háborús bűncselekmények;

Magyarország április elején lépett ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, az Ukrajna elleni orosz agressziót vizsgáló új nemzetközi bírósághoz vélhetően eleve nem csatlakozik

Feláll az orosz agressziót vizsgáló nemzetközi bíróság

Az ukrajnai Lviv városában uniós tagállamok miniszterei amellett tették le a voksukat, hogy az orosz felső vezetés tettei nem maradhatnak büntetlenül.

Pénteken jelentették be az új nemzetközi büntetőbíróság fölállítását, ami kifejezetten az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményét vizsgálja majd. Az ukrajnai Lviv városában uniós tagállamok miniszterei amellett tették le a voksukat, hogy az orosz felső vezetés tettei nem maradhatnak büntetlenül. Az EU 27 tagállamából várhatóan csak Magyarország és Szlovákia marad ki abból, hogy a háborús agresszió áldozatainak igazságot szolgáltassanak.

A Nemzetközi Büntetőbíróság - amelyből Magyarország éppen néhány hete lépett ki-, ugyan vizsgál több háborús bűncselekményt Oroszország Ukrajna elleni háborúja kapcsán, de az új törvényszék egy eleddig meglévő rést töltene be. A nemzetközi jogászok ötlete nem sokkal a 2022 februárja, vagyis Oroszország Ukrajna elleni inváziója után felvetődött, az országok egy szűk csoportja még 2023 elején elkezdte a tárgyalást, és mostanra született meg a megállapodás.

A nemzetközi jog eszközeivel több bűncselekmény elkövetőjének felelősségre vonása is lehetséges. A népirtás vádját is vizsgálhatják Hágában, a szakértők azonban kiemelik, hogy a népirtás bűncselekményét különösen nehéz bizonyítani. Háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni tettek sokaságát dokumentálták ukrán szervek nemzetközi segítséggel az elmúlt években, a Nemzetközi Büntetőbíróság ki is adott elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova, orosz gyermekjogi biztos ellen, aki több ezer ukrán gyerek elrablásáért és Oroszországba szállításáért felelős. A háborús agresszió bűntettét azonban csak akkor vizsgálhatná a Nemzetközi Büntetőbíróság, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) kezdeményezné az eljárást, ám erre nincs esély Oroszország vétóval rendelkező BT-tagsága miatt, ezért is van szükség új eszközökre. Bár az egyes civilek gyilkolásáért perbe lehet fogni a katonákat, a politikai-katonai vezetés körében az Ukrajna szuverenitása elleni támadása miatt csak így lehet esély eljárásra.

Az Európai Bizottság szerint ezzel az új törvényszékkel az ügyészek a szisztematikusan összegyűjtött bizonyítékok alapján

perbe foghatják a valódi felelősöket, remélhetőleg 20-30 legfelső vezetőt Oroszországból, egyes hírek szerint viszont az sem kizárt, hogy Belarusz vagy Észak-Korea szerepét is vizsgálhatnák.

A perekre és ítéletre a vádlottak jelenléte nélkül is lehetőség lesz, ami nem egyedi a nemzetközi jogban. Ugyanakkor a szabályok értelmében az államfőt, miniszterelnököt és a külügyminisztert nem lehet perbe fogni amíg hivatalban vannak. A tervezet értelmében az ügyészek addig is gyűjthetnek bizonyítékokat, de perbe vonásuk, így Vlagyimir Putyin esetében is, jogilag nem lenne lehetséges, amíg a pozíciójukban vannak.

A törvényszék megálmodói tisztában vannak azzal, hogy jelenleg nem reális az orosz vezetés lecsukása, ugyanakkor többen hangsúlyozták, hogy az igazságszolgáltatásnak ma van feladata például a bizonyítékok begyűjtésében. Michael McGrath, az igazságügyért is felelős uniós biztos úgy fogalmazott, hogy most az alapjait teszik le és hitet tesznek a szabályokon alapuló világrend mellett. Egy uniós tagállam diplomatája néhány hete úgy nyilatkozott, az igazságos békéhez szükség van igazságszolgáltatásra, ráadásul a kétszáz milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyonnak is lehet szerepe a jóvátételben is, vagyis nem igaz, hogy ne lenne értelme dokumentálni a történteket.

A pénteki deklaráció után Ukrajna hivatalosan az Európa Tanácsot fogja fölkérni a Törvényszék megalakítására. Az Oroszországon és Bela­ruszon kívül az összes európai országot magában foglaló emberi jogok segítésére alapított Európa Tanács várhatóan jövő héten bólint rá hivatalosan a tervre. A törvényszék segítéséhez és működtetéséhez ugyanakkor Európán kívüli országok is csatlakozhatnak. Az eddigi tervezésben az USA is különösen aktív volt, egészen Donald Trump amerikai elnök januári hivatalba lépéséig. Egy uniós tisztviselő úgy nyilatkozott, ezek hosszú folyamatok, és remélik, hogy a jövőben még számíthatnak az amerikai együttműködésre.

Washingtonban egyre nagyobb a feszültség, amiért Moszkva korábban nem reagált érdemben a javaslatokra.