Az Európai Parlament megszavazta, hogy a farkasok uniós védelmi státuszát a fokozottan védettről védettre csökkentsék. A cél a farkasok és az emberek együttélésének javítása, valamint a növekvő farkaspopuláció negatív hatásainak minimalizálása. A jogszabály akkor léphet életbe, ha az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyja. A tagállamok ezt követően iktathatják be a törvénybe az új előírást. A tagállamoknak továbbra is biztosítaniuk kell a farkasok kedvező védettségi helyzetét. A vadállatot továbbra is fokozottan védett fajként említhetik a nemzeti jogszabályokban, és szigorúbb intézkedéseket hozhatnak a védelmére. Erre számíthatunk Magyarország esetében is, ahol várhatóan továbbra is fokozottan védett marad a farkas.
A berni egyezményben (vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme) eddig szereplő státusz – fokozottan védett – azt jelenti, hogy nem lehet előre megfontolt szándékkal megölni, fogságba ejteni vagy zavarni őket, különös tekintettel a szaporodási időszakra. Kivétel, ha komoly károkat okoznak, például haszonállatokban, vagy veszélyeztetik emberek egészségét, biztonságát. Amennyiben tehát egy védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, akkor kell fokozottan védetté nyilvánítani. A farkasok kilövése bizonyos esetekben eddig is lehetséges volt, de az EU-nak ezt jelenteni kellett. A leminősítés után erre nem lesz szükség, így könnyebben lehet majd kilövési engedélyt kérni. De ez nem jelenti azt, hogy a farkasok hirtelen teljesen védtelenekké válnak, a természetvédelmi előírásokat továbbra is be kell tartani.
A természetvédelmi szervezetek - köztük a WWF - szerint a döntés csak politikai haszonszerzésre alkalmas, tényleges megoldást nem nyújt, ugyanakkor évtizedek munkáját sodorhatja veszélybe. ,,Igaz, hogy a visszatérő nagyragadozók, így a farkas is komoly kihívást jelenthet a haszonállattartók és más érintett csoportok számára. Azonban a farkas állományszabályozása miatt a felbomló falkák egyedei sokkal gyakrabban fordulhatnak a könnyebben elejthető haszonállatok felé. A konfliktusok kezelésére bizonyítottan hatékony megoldást jelenthet az utóbbiak védelmét szolgáló infrastruktúra – ötsoros villanypásztor telepítése, valamint nagy testű őrkutyák alkalmazása – támogatása, továbbá az érintettek közötti párbeszéd és a közös megoldáskeresés” – nyilatkozta korábban lapunknak Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozók programvezetője.
