A profizmus álarcába burkolódzó MLSZ ütemérzéke vetekszik bármelyik NB I-es cserecsatáréval. Muszbek Mihály sportközgazdásznak 2023 júniusában már azt nyilatkozta a Népszavának: „A magyar futball csúcsrészlege mintegy évi 100 milliárd forintból működő iparággá nőtt. Ez a temérdek pénz sokszor értelmetlenül folyik szét, leginkább idegenlégiósok foglalkoztatásával.”
Mintha a probléma nem is létezett volna, az MLSZ azzal nem foglalkozott, azonban a mai közgyűlésén – ahol újabb etapra választják meg Csányi Sándor elnököt – a következő évre vonatkozó reformjavaslatokról is szavaznak, ennek okán pedig mintegy 45 oldalas anyagot készítettek, aminek főbb megállapításai tökéletesen rezonálnak a lapunknak nyilatkozó sportközgazdász majd két éve elhangzott szavaira.
Miután meghallgatják az elnökség szakmai és pénzügyi beszámolóját a 2024-es év tevékenységéről, a független könyvvizsgálói jelentést, majd elfogadják az idei pénzügyi terveket, és pozíciójában hagyják Csányit, elérkezünk az esemény (a közvélemény számára) legfontosabb pontjához, a 2025-2030-as stratégiai terv elfogadásához.
Ez alapján az MLSZ ráébredt arra, hogy...
...1., alacsony arányú a hazai játékosok szerepeltetés – sok a légiós.
„Gyakran a külföldi játékosok dominálnak egy-egy csapatban, ami csökkenti a hazai tehetségek fejlődési lehetőségeit” – állapította meg az MLSZ, amely a probléma orvoslására azt eszelte ki: pénzügyi támogatását ahhoz köti, hogy legalább öt magyar játékos szerepel-e egy meccsen, s köztük akad-e saját nevelésű fiatal?
„Ez elősegítené a nemzeti csapat utánpótlását és a játékosok tapasztalatszerzését a legmagasabb szinten” – olvasható a stratégiában.
...2. nemzetközileg nem versenyképesek a magyar csapatok.
A magyar klubok ritkán jutnak túl a nemzetközi kupák selejtezőin, ami „rámutat az edzésmódszerek, taktikai felkészítés és játékosminőség hiányosságaira”. A versenyképesség növeléséhez az MLSZ komplex fejlesztési programokat sürget: hatékonyabb edzőképzést, modern infrastruktúrát és célzott támogatást a profi klubok nemzetközi szereplésének elősegítésére.
...3. pénzügyileg fenntarthatatlan a rendszer.
Az MLSZ megállapította, hogy a honi egyesületek működése „nagymértékben függ állami vagy központi támogatásoktól, ami kiszolgáltatottá teszi őket a gazdasági változásokkal szemben”. Ez kb. az a szint, mint amikor Orbán Viktor, a NER 15 éves rablógazdálkodása után, barátja, Mészáros Lőrinc vagy veje, Tiborcz István multimilliárdossá válása közepette, vagy a Magyar Nemzeti Bank Matolcsy-klán általi, történelmi léptékű kifosztása árnyékában azt firtatja: hol a pénz? A közszolgálatinak gúnyolt televízió évi cc. 11 millió euró/év összegért sugározza az NB I-et, ami átlagosan 10-szeres ár a térségben. Magyarán: az MTVA-n keresztül, túlárazva, az adóforintjainkból mesterségesen tartják fenn a profinak gúnyolt futballt. Ezek után legalábbis megmosolyogtató az MLSZ azon célkitűzése, miszerint megpróbálják a klubokat önállóbb, üzletileg fenntarthatóbb működési modellre ösztökélni, a bevételeiket a jegyeladásból, szponzorációból, játékosértékesítésből és közösségi aktivitásból növelni. Az MLSZ a jelek szerint belátta: egy esetleges kormányváltás után a felelősen eljárni igyekvő kormány azonnal a sporton kezdené a spórolást – joggal. Ez esetben az egész rendszer kártyavárként omolna össze.
...4. nem működik az utánpótlás-nevelés sem.
E téren ugyanez a helyzet. Elég megnézni, mi történik Felcsúton, ahol a tehetséggondozás címszóval százmilliárdos tao-támogatottságból képtelenek kinevelni számottevő játékosokat, ellenben a gárda az NB I-ben az aranyéremért van harcban, megannyi idegenlégióst foglalkoztatva. Az MLSZ szerint a probléma gyökere „sokszor az egységes szemlélet, motivációs rendszer és magas szintű edzői munka hiánya. Az MLSZ a képzési programok egységesítését, szigorúbb szakmai kontrollt és a klubokkal való szorosabb együttműködést szorgalmazza”.
Csányi, aki az MLSZ elnöki tisztét Orbán Viktor felkérésére kvázi jobb a békesség alapon foglalta el, a Fidesz gyengülő társadalmi beágyazottságát látva most jutott el odáig, hogy sztaniolba csomagolva ugyan, de szembe nézzen azzal (beismerje?): a kormány 2010 óta folytatott, a magyar futballt minden lehetőséggel támogatni kívánó sportpolitikája megbukott! Az elmúlt 15 évben a koncepció alapvetően a források folyamatos növelése volt. Ugyanakkor az MLSZ 2025-2030 közötti stratégiai dokumentuma alapján is világosan látszik, hogy a rendszer alapvető problémái nem oldódtak meg, sőt, sok területen romlás vagy stagnálás tapasztalható. A klubokat jobbára kormányközeli vállalkozók (khm, oligarchák), tulajdonolják, az egyesületek finanszírozása erősen függ a politikai köröktől, ami torz bevételi struktúrát eredményez, és mindez a versenyképesség rovására megy. Az utánpótlás-nevelés komplett csőd, ezért a klubok inkább külföldi játékosokat vásárolnak, és a fiatal magyar játékosok exportja a régióban az utolsók között van mind mennyiség, mind érték tekintetében. Az MLSZ stratégiája ugyan kitűz célokat, mint a pénzügyi fenntarthatóság, üzleti szemlélet, javuló utánpótlásképzés és infrastrukturális fejlesztések, de a hiányzik a nemzetközi perspektíva, a kultúrateremtés és az intellektuális megújulás, ami nélkül a fejlődés nem lehet valódi és fenntartható. A politikai kontroll és a kormányzati befolyás a klubok tulajdonosi és vezetői pozícióiban megkérdőjelezi a piaci alapú gazdálkodás és a versenyképesség valódi fejlődésének lehetőségét, mivel a finanszírozás és a támogatások nem teljesítményalapon, hanem politikai érdekek mentén oszlanak meg.
A rendszerben kódolva van a bukás. Ha nem is nyíltan, de ezt mondta ki az MLSZ új stratégiája. 15 éves késéssel.
Névadó szponzor kerestetik
Lejárnak a névszponzori szerződések, május 21-ig újra lehet pályázni az NB I-re és a Magyar Kupára. Az MLSZ az előírásoknak megfelelően nyílt pályázatot hirdetett a következő hat évadra. A kiírás alapján pályázóként a legnagyobb hazai topcégek jöhetnek szóba, vagy olyan nemzetközi multicégek, amelyek hazánkban is működnek. A hírek szerint az OTP Bank és a MOL nem tervez kiszállni, kérdés, akad-e olyan jelentkező, akivel meg kell küzdeniük.
„Nem sérti a szabad munkaerő áramlást”
Dr. Borbély Zoltán ügyvéd-sportjogászt arról kérdeztük, megfelel-e az uniós szabályoknak a külföldi labdarúgók létszámának tervezett korlátozása.
– Sérti vagy nem a munkaerő szabad áramlását garantáló EU-s jogszabályt a tervezet?
– Határozottan nem sérti. Akkor sértené, ha megtiltanák a külföldieknek a munkavállalást a magyar csapatoknál. Itt viszont arról van szó, hogy a klubokat arra ösztönzik, hogy minél több magyar játékost küldjenek pályára, ami még áttételesen sem jelenti azt, hogy megtiltják a külföldiek szerepeltetését. Ez sokkal inkább jutalmazása a magyarok foglalkoztatásának, hiszen a tervezet szerint ehhez kötnék a szövetségi támogatást. Az a klub, amelyik megfelel ennek, számíthat erre a pénzre, amelyik meg nem él a lehetőséggel, az nem. Ezt amúgy az MLSZ jogi bizottságában is körbejártuk annak idején: ez egy olyan jogi kérdés, ami nem a tilalomról szól, hanem annak a honorálásáról, ha valaki magyar játékosokat szerepeltet. És ez semmiképp nem ütközik az Európai Unió szabad munkaerő áramlást támogató jogi előírásaival. Ami a legfontosabb: itt nem tiltásról van szó, hanem kedvezmény adásáról, bónuszról, mondjuk így.
– És ugyanez vonatkozik mondjuk arra a német cégre is, amelyik előírja, hogy ötven százalékban német asztalosokat kell foglalkoztatnia a külföldiek helyett?
– Van ilyen, igen: a például létezik olyan, hogy bizonyos cégeknek foglalkoztatniuk kell megváltozott munkaképességű embereket. Ez pontosan ilyen törvényi szabályozás, amely nem ütközik a munkaerő szabad áramlásának korlátozását tiltó előírásokba, mégis helyzetbe hoz bizonyos társadalmi csoportokat, akár rászorultsági alapon is. Ez benne van az Európai Unió alapelveiben.
– És az, hogy a terv, a javaslat, a vitaanyag az NB II-s csapatoknál megtiltaná a légiósok szerepeltetését, és a kispadon is csak magyar edző ülhetne? Ez nem diszkriminál? Mindkét javaslat a magyarokat hozná helyzetbe a külföldiekkel szemben.
– Ez már valóban kényesebb kérdés: ha a második vonalban szeretne játszani egy külföldi, aki megüti a mércét és a klub is akarja, akkor nyilván nagyobb körültekintést igényelő szabályt kell alkotni. Pláne, hogy itt már az NB I-ért küzdenek a csapatok. Valakit kizárni és megtiltani a munkavégzését, az sokkal több kérdést vet fel, mint az, hogy ösztönzik a klubokat a fiatalok és a magyarok foglalkoztatására. Egyébként van az a szakkifejezés, hogy „home grown player”, tehát hazai nevelésű játékos, ami például Koman Vladimir esetére érvényes, aki ugyan még a Szovjetunióban, Ungváron született, de tizenöt éves korában Magyarországra települt a család, és itt lett belőle felnőtt játékos. Vagy például a franciából magyarrá lett Loic Nego. Hiszen a magyar állampolgárságot is megszerezheti egy külföldi játékos, ez is egy fontos kérdés, ebben az esetben nyilván ő is élvezheti a magyarokat helyzetbe hozó szabályokat. Mindenesetre ez egyelőre terv, még hosszú az út a bevezetéséig.
NB II: nemet mondanának a külföldiekre
Az előterjesztés szerint az NB II-ben majd csak magyar játékosok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie. A másodosztályban támogatáshoz kötött előírás, hogy kizárólag magyar edzőt alkalmazhatnak.
