Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot, amiért véleménye szerint az embercsempészés bűncselekményével kapcsolatos szabadságvesztés-büntetéseket érintő kormányrendelet nem felel meg a vonatkozó uniós szabályoknak – közölte a brüsszeli testület szerdán.
A közlemény szerint Magyarország – figyelmen kívül hagyva a vonatkozó uniós irányelv szerinti kötelezettségeit – nem szabott ki „hatásos, arányos és visszatartó erejű” szankciókat az EU-ba való jogellenes beutazáshoz, illetve az EU területén való jogellenes átutazáshoz vagy tartózkodáshoz történő embercsempészés esetére, továbbá elmulasztotta az e bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat meghatározó vonatkozó tanácsi kerethatározatból eredő kötelezettségeit.
Emlékezetetek: Magyarország 2023 áprilisában fogadott el kormányrendeletet, mely az embercsempészés bűncselekményével kapcsolatos szabadságvesztés-büntetések „reintegrációs őrizetté” történő átminősítéséről rendelkezik. Ennek következtében az embercsempészés bűncselekménye miatt elítélteket szabadon bocsátják a börtönből, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kisebb részét töltötték le.
Egyre gyorsabban vallanak a Magyarországon elfogott embercsempészek, augusztusra megtízszereződött a kerítésmászó menekültek számaAusztriában bekéretik a magyar nagykövetet az embercsempészek szabadon engedése miattMint arról korábban a Népszava is beszámolt, az Orbán-kormány a veszélyhelyzeti rendelettel 2023 áprilisától 2024 augusztusáig 2297 embercsempészt engedett szabadon azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét. A döntést a fegyházak túlzsúfoltságának az enyhítésével indokolták.
Az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez sérti a vonatkozó tanácsi irányelvből eredő, megfelelő szankciók kiszabására vonatkozó kötelezettségeket, amelyek súlyosító körülmények fennállása esetén is hatásos és visszatartó erejű szankciók kiszabására vonatkoznak.
A kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság 2023. július 14-én indította azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben úgy ítélte meg, hogy a magyar kormányrendelet sérti a külföldi állampolgárok uniós területre történő belépésének elősegítéséről szóló uniós jogi keret szerinti kötelezettségeket.
Az uniós testület szerint a kormányrendelet súlyosan aláássa az embercsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó erejét és az embercsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket. A kormányrendelet ezenfelül nem nyújt megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételei, ellenőrzése és végrehajtása tekintetében. Következésképpen nem garantált, hogy a korábbi szokásos tartózkodási hely vagy állampolgárság szerinti országban alkalmazni fogják a büntetést.
A Bizottság álláspontja szerint, mivel a magyar hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot.
